Galambos előzetesben marad

Kilencven nappal meghosszabbították Galambos Lajosnak, a Nemzetbiztonsági Hivatal volt főigazgatójának az előzetes letartóztatását. A bírósági határozat szerint az ügyészség pontosította a tábornok által a gyanú szerint elkövetett bűncselekményt kémkedés bűnsegédletére. Az ügyben négy személy ellen indult eddig eljárás, az azonban egyelőre nem tudható, hogy ki követett el államellenes cselekedetet.

A Fővárosi Bíróság (FB) Katonai Tanácsa kilencven nappal meghosszabbította Galambos Lajosnak, a Nemzetbiztonsági Hivatal egykori főigazgatójának június 14-én elrendelt előzetes letartóztatását. Molnár Lajos, Galambos védője lapunkat arról tájékoztatta, hogy a bírósági határozatból az is kiderült: ügyfelét már nem a kémkedés elkövetőjeként, hanem az államellenes bűncselekmény bűnsegédjeként gyanúsítják. Az ügyvéd közölte, a kényszerintézkedés meghosszabbítását a bíróság azzal indokolta, hogy a gyanúsított szabadlábon hagyása esetén fennáll a szökés, elrejtőzés veszélye.

*

A határozattal szemben a védő fellebbezést jelentett be, így Galambos előzeteséről jogerősen a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa dönthet.
Az, hogy a nyomozó hatóság átminősítette a Galambossal korábban közölt gyanút, és bűnsegédként tartja nyilván a nyugdíjas tábornokot, azt jelenti, hogy az eljárás négy szereplője közül jelenleg senkit sem gyanúsítanak kémkedéssel. Az eljárásban Szilvásy György, a Gyurcsány-kormány titokminisztere a kémkedés felbujtójaként, Galambos hivatali utódja, Laborc Sándor bűnpártolóként, az ügy negyedik terheltje, Püski László pedig szintén bűnsegédként szerepel. Utóbbi gyanúsítottnak, az ügyben felbukkant orosz hátterűként azonosított biztonságtechnikai cég többségi tulajdonosának előzetes letartóztatását az elmúlt héten hatvan nappal hosszabbította meg az FB. A Galambossal szemben a június 28-i őrizetbe vétele idején közölt gyanút igazságszolgáltatási forrásaink szerint azért módosíthatták, mert a kémkedést olyan személy követhette el, aki idegen ország állampolgára, és így fogalmilag kizárt, hogy az illető a hazája, azaz Magyarország ellen kémkedett volna. Mint mondták, a bűnsegédi magatartást valóban enyhébben ítéli meg a büntető törvénykönyv.
A katonai ügyészség semmilyen tájékoztatást sem adott idáig az ügyről. Azt sem erősítették meg, hogy valóban államellenes bűncselekmény gyanújával folytatnak nyomozást, és miután az eljárás iratait 2041-ig államtitkokká minősítették, nem tudható, hogy a Gyurcsány-kormány titkosszolgálati karát mivel gyanúsították meg. Az ügyészség jelezte azt is, a kémbotránnyal kapcsolatban megjelenteket nem kommentálják.