Harc a természetkárosítókkal

A Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőséget hosszú éveken át egy leginkább helyben toporgó szervezethez lehetett hasonlítani, ahol csigalassúsággal zajlottak az ügyek, és számos esetben rossz döntések születtek. Az új igazgató, Dolla Eszter tavaly szeptemberi kinevezése óta azonban több, évek óta húzódó ügy – például a budai barlangok védelme – oldódott meg.

A napokban a felügyelőség lecsapott a Várbarlangban működő, Budavári Labirintusként ismert „látványosság” üzemeltetőire. Pontosan miért?
– A labirintus üzemeltetője fokozottan védett természeti értékben okozott kárt, ráadásul nem rendelkezett a felügyelőség szakhatósági engedélyével. Levésette a barlang faláról a természeti képződményeket, a cseppköveket, borsóköveket, helyükre barlangfestményeket mázolt. Ezenkívül borszökőkutat működtetett, a terem kémhatása megváltozott, penészgombatelepek jelentek meg, de találtunk nyüvekkel teli kutat is.
– Milyen alapon működött ott a cég?
– A polgári védelemmel még 1983-ban kötött együttműködési szerződést a Dominó Pantomim Egyesület (amelyet jogelődjének tart a vállalkozás), de abban a dokumentumban is az állt, hogy a labirintus üzemeltetéséhez meg kell szerezni a hatósági engedélyeket. Ám a labirintus üzemeltetőjének nincs ilyen engedélye. A felügyelőség természetkárosítás miatt büntetőfeljelentést is tett, a rendőrség jelenleg is vizsgálja az ügyet.
– Ugorjunk képzeletben egy heggyel távolabb, a Gellért-hegyi kristálybarlanghoz, ahol egy közterületre kivezető folyosót kellett volna építenie az ott lakóparkot felhúzó cégnek, ám úgy tudjuk, ez nem történt meg.
– 2009 végén született egy jogszabály, amely alapján a felügyelőséget a barlangot közvetlenül érintő építési tevékenységeknél kötelezően be kell vonni. A jogszabály kimondta, hogy a megismételt és az új eljárásoknál is alkalmazni kell a rendelkezést. Amikor a jogszabály életbe lépett, már folyt a megismételt eljárás ebben az ügyben, a felügyelőséget mégsem vonták be a fennmaradási engedélyezési eljárásba szakhatóságként, így kaphatta meg az építő a fennmaradási engedélyt. A felügyelőség fellebbezéssel élt, mert kihagyták az eljárásból, de a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium végül elutasította a fellebbezésünket. Jelenleg a Vidékfejlesztési Minisztérium pereskedik a tulajdonossal.
– Szerencsére Budapest alatt számos csodás barlang található, de ezek közül is talán a legkülönlegesebb a világon is egyedülálló Molnár János-barlang. Itt gyógyszállót akartak építeni, és a nagyközönség előtt ez is örökre bezárult volna.
– Ez az ügy is kedvező irányba fordult: a felügyelőség a barlang tavát tápláló két forrás miatt az ingatlan teljes kiterjedését országosan védett természeti területté minősítette. A szállodaépítés sem valósul meg, mert a jogerős építési engedély jogosultja elállt a beruházástól. Az ügy teljes lezárása hamarosan várható.
– Mi nyújthatna védelmet még a főváros barlangjainak?
– A barlangvédelmi zónákban például segítség lehet a településrendezési terv szabályozása. Ezekben a zónákban ugyanis már nem lehet egy négyzetméterrel sem nagyobb épületet építeni, mint amekkora korábban a helyén állt. Erre jó példa a II. kerületi Barlang utca 8. szám esete, ahol a tulajdonos megpróbált egy nagyobb építményt felhúzni a régi helyén, de a felügyelőség az önkormányzattal együtt leállíttatta az építkezést.
– Az eset azért is emlékezetes volt, mert a földmunkák során a Szemlőhegyi-barlang boltozatát is beszakították, károsítva a járatrendszer gyógyító klímáját.
– Szerencsére ez átmeneti állapot volt, a vasbeton támfalrendszert elbontattuk a területen, miközben büntetőfeljelenést is tettünk az ügyben, és a tulajdonost természetvédelmi kármentesítésre köteleztük. Az eset sikertörténet, és egyben üzenet a befektetőknek: vége a következmények nélküli természetkárosításnak!
– Rengeteg problémát okoztak az elmúlt években a szocialista nagyüzemek talajszennyezései is.
– A nagytétényi Metallochemia gyártelepen és környezetében megtörtént a terület helyreállítása, amire a felügyelőség az akkori Metalloglobus Rt.-t kötelezte, jelenleg figyeljük a zónát. A kármentesítés közben azonban galvániszapot is találtunk, ennek kármentesítésére köteleztük a Promontória Zrt.-t.
– Nagy felháborodást keltett a Dunakeszi melletti tőzegláp beépítésének terve is.
– A felügyelőség az elmúlt héten minősítette „ex lege láp”-nak a terület egy részét. Az eljárás során ugyanis egyértelműen bebizonyosodott, hogy a tó menti részek tőzeglápok, mert tartósan víz hatásának vannak kitéve, lápi növényzet borítja és tőzegtartalom jellemzi őket. Ez a döntés egyelőre nem jogerős. A másik, az Auchan áruházhoz közelebbi terület vizsgálata jelenleg is tart.
– A nagy áruházláncok országosan sok gondot okoznak, elég csak a tavalyi felsőzsolcai árvízi eseményekre gondolni. Budapesten és környékén mi a helyzet?
– Itt is sok a gond. A Hosszúréti-patak problémája egyértelműen visszavezethető ide, mert Törökbálint és Budaörs térségében nagy területeket építettek be, az onnan lecsurgó vizek befogadója, a Hoszszúréti-patak azonban már nem tudja a megnövekedett vízmenynyiséget elvezetni, tavaly ezért fordulhatott elő emlékezetes kiöntése. Itt uniós források felhasználásával és a tulajdonosok költségén hatalmas tározókat kell építeni.