Tegnapig lehetett véleményezni, illetve szakmai javaslatokat tenni a Nemzetgazdasági Minisztérium által közzétett új munka törvénykönyve tervezetéhez. A nagy vihart kavart munkaanyaghoz a tárca közlése szerint százötven érdemi észrevétel érkezett, amelyeket folyamatosan elemeznek. Az már biztos, hogy több, a leginkább kritizált ponton is módosítják a javaslatot. Mindenekelőtt beleépítik a szociális konzultáción született döntéseket, vagyis a védett kor intézményét és a kismamák munkajogi védelmét. Megerősítik továbbá a munkavállalók személyhez fűződő jogainak védelmét, illetve hogy az életkor előrehaladtával nem csökken a szabadnapok száma. A konzultációsorozat következő szakaszában személyes egyeztetések is lesznek a munkavállalói és munkaadói érdekképviseletekkel: a minisztérium jövő csütörtökön a szakszervezeti, másnap pedig a munkáltatói oldallal vitatja meg az új munka törvénykönyve koncepcióját. A tárca a széles körű konzultációsorozatot követően nyújtja be a kormánynak a tervezetet, amiről várhatóan ősszel dönt a kabinet, és ami ezután kerülhet az Országgyűlés elé.
Emlékezetes, nemcsak az ellenzék és a baloldali szakszervezetek bírálták élesen az új munka törvénykönyv tervezetét. A kereszténydemokrata Harrach Péter is elfogadhatatlannak nevezte a javaslatot, hangsúlyozva, hogy az nemcsak a miniszterelnök által is képviselt védett kor intézményével megy szembe, hanem a KDNP által készített sarkalatos családvédelmitörvény-javaslattal is. „Keresztényietlennek, emberietlennek” nevezte a munkaanyagot a kabinettel lojális Munkástanácsok is. A tervezet jelenlegi formájában megkönnyítené az elbocsátást, csökkentené a szabadságok számát, a munkáltató egyoldalúan is elrendelhetne évi 300 óra túlmunkát. Megszűnnek a felmondási tilalmak, azaz rendes felmondással megszüntethetnék a keresőképtelen, várandós, szülési szabadságon, gyesen, gyeden lévők munkaviszonyát úgy, hogy esetükben sem tolódna a felmondási idő 30, illetve 15 nappal. Számos szakszervezeti jogosítvány, kedvezmény megszűnne, illetve szűkülne, a tervezet továbbá lehetővé tenné a munkavállaló magatartásának ellenőrzését akár a munkaidőn és munkahelyen kívül is. Sőt, a munkáltató úgy alkalmazhat technikai eszközt a munkavállaló ellenőrzésére, hogy ahhoz a munkavállaló hozzájárulása nem szükséges. Ráadásul kiderült, hogy a munkaanyag készítői között szerepel az a Pethő Róbert, aki mintegy tíz éve munkajogásza az e területen gyakorlatilag minden előírást megszegő Tescónak.
Azt egyébként senki nem vitatta, hogy a munka törvénykönyve átfogó módosítására szükség van, hiszen a jelenleg hatályos jogszabály 1992-ben született, mára idejétmúlttá vált, mivel a gazdasági környezet jelentősen átalakult azóta. Azt azonban valamennyi párt és szakmai szervezet elfogadhatatlannak tartotta, hogy a foglalkoztatás rugalmasabbá tétele, a versenyképesség javítása egyedül a munkavállalók rovására történjen.
Szijjártó Péter, a miniszterelnök szóvivője és Lázár János egyébként többször is kijelentette, a dokumentumot csak munkaanyagnak tekintik. A Fidesz frakcióvezetője kitért arra is, hogy olyan szabályozásra van szükség, amely a munkanélkülieknek, a gyermeket nevelő anyáknak, a szülési szabadságról visszatérőknek a munka világába való visszavezetését szolgálja.
Publicisztika a 7. oldalon
origo.hu
Súlyosan megégett két ember egy budapesti gyógyszergyárban - mutatjuk a megrázó részleteket
