Megtiltották volna a visszamenőleges jogalkotást a szocialisták, ha az az érintetteket hátrányosabb helyzetbe hozza. Lukács Zoltán (MSZP) elmondta: a választási bizottság a beadványban szereplő „hátrányos” szó homályosságára, illetve a közelmúltban módosított alkotmányra hivatkozva elutasította egy erről szóló népszavazás kiírását. A szocialisták az Alkotmánybírósághoz fordulnak.
Az ellenzéki politikus nem vitatta, hogy az OVB határozata megfelel az alkotmányos rendelkezéseknek, a döntést mégis politikainak nevezte. Hozzátette: a magyar alkotmány második szakaszában megfogalmazott jogállamiság magában foglalja a visszamenőleges jogalkotás tilalmát, ez azonban ellentétben áll a „98 százalékos különadóra és a nyugdíjak elvételére vonatkozó”, közelmúltban elfogadott rendelkezésekkel. Az MSZP népszavazási kezdeményezését Mesterházy Attila jelentette be a szocialista párt június 18-án tartott kongresszusa előtt.
Az OVB július 19-én már döntött egy hasonló ügyben. Akkor egy magánszemély által kezdeményezett népszavazási kérdést bírált el a testület, amely így szólt: „Egyetért-e ön azzal, hogy a már törvényesen megszerzett jogokat visszamenőleg senkitől elvenni vagy csökkenteni ne lehessen?” Az OVB akkor az Alkotmánybíróság egyik 1992-es határozatára hivatkozva kijelentette, hogy „a jogbiztonság megköveteli a megszerzett jogok védelmét, […] illetve a múltban keletkezett, tartós jogviszonyok megváltoztathatóságának alkotmányos szabályokkal való korlátozását”. A kérdés viszont a választási bizottság szerint általános védelmet biztosítana a szerzett jogoknak, nem tenné lehetővé, hogy azok körét az alkotmányban korlátozzák. Minthogy az alaptörvény most is tartalmaz ilyen korlátozó rendelkezéseket, ezért a felvetés az alkotmány módosítására irányul. Erről pedig népszavazáson nem lehet dönteni.
origo.hu
Sajátos módon juttatott Magyar Péter még a Diákhitel Központ vezetőjeként tízmilliókat egyik fontos, mostani emberének
