Megértő nyilatkozat Orbán Viktorról

Az új magyar alaptörvény a teljes európai értékkánont tartalmazza, és nem volt tisztességes az, ahogyan az Európai Parlamentben a képviselők vitáztak róla – mondta a Neue Zürcher Zeitungnak a Konrad Adenauer Alapítvány magyarországi irodájának vezetője. Hans Kaiser a baloldalról sokat támadott médiatörvénnyel kapcsolatban úgy vélekedett, a brit sajtóbotrány bebizonyította, elengedhetetlen a sajtó szabályozása.

Igazságosabb bánásmódot érdemelne Orbán Viktor miniszterelnök az elfogultság helyett, már csak arra való tekintettel is, hogy az előző szocialista kormányok milyen katasztrofális helyzetben hagyták maguk mögött az országot – nyilatkozta Hans Kaiser. Mint mondta, Orbán Viktor erős küldetéstudatú, karizmatikus személyiség, kiváló retorikai képességekkel, aki nemcsak gazdaságilag akarja talpra állítani Magyarországot, hanem mindenekelőtt arra koncentrál, hogy megvalósítsa hazájában azt, amit Németországban az 1980-as években szellemi-erkölcsi fordulatnak neveztek. Kaiser úgy látja, hogy a magyar kormányfő igyekezete és az ezzel párosuló kiélezett retorikája osztja meg alkalmanként a nemzetközi közvéleményt, kiváltképpen ha törekvéseit ellenségei olvasatában értelmezik.
A magyar soros elnökség januári kezdetét beárnyékoló médiatörvénnyel kapcsolatban Kaiser emlékeztetett a brit lehallgatási botrányra, amelynek fényében nem férhet kétség ahhoz, hogy elengedhetetlen a média szabályozása. Úgy véli, a magyar jogszabályban – amelynek időzítése ugyan nem volt túl szerencsés – olyan elemeket találni, amelyek valamennyi európai médiatörvénynek részei.
Az új magyar alaptörvénnyel kapcsolatban elmondta: az a teljes európai értékkánont tartalmazza, és szerinte nem volt tisztességes az, ahogyan az Európai Parlamentben a képviselők vitáztak róla. A szakértő sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy az első félévi uniós politikában Magyarország által elért sikereket alig vették észre, pedig a romastratégia elfogadása vagy a horvát uniós csatlakozás egyaránt tiszteletre méltó teljesítmény.
Kaiser végül megjegyezte: a kelet- és kelet-közép-európai országokat nem olyan egyszerű a Nyugattal összehasonlítani, hiszen jó 20 évvel a kommunizmus összeomlása után nem lehet a régióban minden olyan, mint Nyugat-Európában. És nem is kell, hogy minden olyan legyen – tette hozzá.