Öt hónappal a pusztító erejű márciusi japán földrengés, illetve az azt követő szökőár után a távol-keleti országban még mindig csaknem kilencvenezren élnek ideiglenes menedékhelyeken – közölte tegnap a japán sajtó.
A március 11-i, 9-es erejű földrengés és az azt követő szökőár letarolta Honsú északkeleti részét, és súlyosan megrongálta az egyik fukusimai atomerőmű több reaktorblokkját. A tragédia áldozatainak száma 15 689 fő, és 4744 embert eltűntként tartanak nyilván – jelentette a távirati iroda. A földrengés és az óriáshullám százhúsz- ezer épületet döntött romba, és további százezer házban keletkeztek károk. A tengerparti sávban egész települések pusztultak el, és az életben maradtak kénytelenek mindmáig menekültközpontokban, iskolákban és sportlétesítményekben lakni. A hatóságok azt ígérik, hogy októberre biztosítják számukra a megfelelő életkörülményeket, a menedékhelyeket bezárják. Az elpusztított térség helyreállításának költségei közel 17 trillió jenre (4400 milliárd forint) rúgnak.
Tört az Antarktisz jege. Szakemberek műholdfelvételek segítségével megfigyelték, hogy új jéghegyek jelentek meg a déli vizeken, nem sokkal azután, hogy a március 11-én Japánt megrázó földrengés nyomán kialakult szökőár hullámai elérték az Antarktiszt – írta a távirati iroda. A legnagyobb jéghegy nagyjából 60 négyzetkilométer területű volt. Körülbelül 18 órával a földrengés után és 13 600 kilométerre az északi féltekén fekvő Japántól délre, szinte „élőben” lehetett megfigyelni a jégdarabok leválását a Sulzberger-selfjégről, amely 46 éve stabil volt, nem töredezett.
Nyílt nap a Nemzeti Színházban -képek