A belügyminiszter felkérésére a rendőrtiszti egyenruhát szögre akasztotta a közfoglalkoztatási helyettes államtitkári posztért. Korábban konkrét munkaügyi kérdésekkel csak mint vezető beosztású rendőr találkozhatott. A mostani feladat merőben új...
– A munka megszervezésében, koordinációjában, az együttműködés kialakításában, valamint a munka ellenőrzésében volt módom tapasztalatokat szerezni az elmúlt évtizedekben a rendőrség kötelékében. A közmunka rendszerének működtetéséhez is ugyanezen ismeretek szükségesek, ezért vállaltam el a belügyminiszter úr felkérését. A konkrét munkáról annyit, hogy a helyettes államtitkárságon huszonöten dolgoznak, a területileg illetékes munkaügyi központok közfoglalkoztatásban érintett szakembereinek száma pedig 1495 fő. A cél az, hogy rend és átláthatóság legyen a közfoglalkoztatásban, azaz az új rendszer minden részének meglegyen a felelőse.
– Miért, milyen állapotokkal szembesült?
– A helyettes államtitkárság felállása óta minden szinten a lehető legnagyobb együttműködést tapasztaltuk a hivatalokkal és a szakmai szervezetekkel, tárcákkal. A rend hangsúlyozása tehát nem kritikai észrevétel. Az újfajta irányítási rendben kulcsfontosságú, hogy a jogok, kötelezettségek és a felelősség személyre szabottan érvényesüljenek.
– Pintér Sándor belügyminiszter is katonás rendről beszél a közmunkát illetően, aminek kapcsán ugyanakkor a szocialistáknak, zöldliberálisoknak és értelmiségi holdudvaruknak egyből a kényszermunkatáborok és a fekete vonatok rémképe ugrik be.
– A közmunka egy lehetőség azoknak, akik önerőből nem tudnak be- vagy viszszakapcsolódni a munka világába. A rendszer lehetőséget ad át- és továbbképzésekre is. Ebben az értelemben és mindenekelőtt tehát foglalkoztatáspolitikai kérdésként kezeljük a területet. De természetesen nem kell megfeledkezni az egyéb társadalmi hatásokról sem, mint például a segélyek esetleges felfüggesztése után várhatóan fokozódó vagyon elleni bűncselekmények, vagy a feketemunka, ami valóban közbiztonsági-gazdasági és ellenőrzési kérdéseket vet fel.
– Maradjunk a „munkatáboroknál”. A jelenleg korengedményes nyugdíjukat élvező egykori rendőrök reaktivitásával kívánják megoldani a munkaszervezést és felügyeletet. Ez azt jelenti, hogy rendőrcsizmákat fognak látni az árokban lapátoló közmunkások, akik otthonuktól sok száz kilométerre, barakkokban élnek?
– Mindenekelőtt szeretném hangsúlyozni: senkit nem kényszerítünk munkára, senkinek nem kötelező elfogadni a felkínált lehetőséget. A munkanélküliek közül a továbbiakban is bárki otthon maradhat, más kérdés, hogy ezt az állam nem óhajtja finanszírozni. Ami a reaktivált rendőröket illeti, az érintett 57 év alatti állomány a BM tekintetében húszezer fősre tehető. A pontos feltételek még kidolgozás alatt állnak, de a lényeg, hogy a visszatérők egyebek között a közfoglalkoztatás koordinálása, szervezése és felügyelete terén is lehetőséget kaphatnak, ez azonban nem egyenruhás rendőri felügyeletnek számít. Lesznek olyan feladatok, amihez a brigádokat meszsziről kell a helyszínre utaztatni, a nagy távolság miatt pedig helyben kell őket elszállásolni. Ezt, és a napi egyszeri melegétkeztetés költségeit és feltételeit az állam állja. Mint ahogy a rövidebb, naponta a munkába és haza megtehető út és az ilyen munka esetén szintén járó étkezés költségeit is. A napi étkeztetést és a szállást akár egyfajta természetbeni juttatásként is fel lehet fogni, hasonlóan a kafetériajuttatáshoz. Korábban is voltak olyan időszakok, amikor a munkások hasonló körülmények között dolgoztak, ez most sem kényszer, hanem felajánlás.
– A kormányzati tervek szerint az elkövetkező években több tízezer embert kívánnak visszaterelni a munka világába, ennek zömét a közmunkások adnák. Az egyik érdekképviselet korábban állami óriásberuházásokról, például stadionok, beregi árvízvédelmi létesítmények és utak építéséről tett említést. Ezek konkrét tervek, elképzelések, vagy csak légből kapott mendemondák?
– Most zajlik a jövő évi költségvetés összeállítása, ezzel párhuzamosan folynak az előkészületek a konkrét nagyprojekteket illetően. A Széll Kálmán-terv irányt mutat, hogy mely területeken lehetséges bevonni a technológia bizonyos szintjéig közfoglalkoztatottakat. A gyöngyösi kistérség öt kiemelt településén felmérettük, hogy építőipari tevékenységre hány ember vonható be, mivel készül ott egy rendőrőrs-felújítási program is. Az említett érdekképviselet által közölt információk részint a különböző kormányzati dokumentumokból, illetve ezek továbbgondolásából származnak.
– Tehát túlnyomó többségben építőipari nagyberuházásokról lesz szó?
– Az állami programokat illetően igen, többek között ár- és belvízvédelmi létesítmények építéséről, karbantartásáról, bővítéséről beszélhetünk.
– Ezek országos jelentőségű programok, a héten indult gyöngyöspatai mintaprogram és a térség kiemelt státusáról szóló kormányrendelet azonban arra utal, hogy nagy hangsúlyt kapnak a helyi kezdeményezések. Ezen a téren mi várható?
– Az erdészeti programok már megindultak, emellett lesz mezőgazdasági és kazánépítési mintaprogram is. Ezeknél hangsúlyt kap a képzés, előbbi esetben egy évig növénytermesztést, egy évig állattenyésztést tanulnának a közmunkások. A kistérségek települései akár közösen is létrehozhatnak tangazdaságokat, az így megtermelt zöldség, gyümölcs és hús pedig a közétkeztetés keretein belül kerülhet az asztalra. Az országos kazánépítési program lényege, hogy az erdészeti, területrendezési munkálatokból származó tüzelőanyagokat a középületek fűtésére használjuk. A felsorolt programokban az a közös és legfontosabb, hogy minden esetben értékteremtésről, hasznos tevékenységről van szó.
– Eddig Gyöngyöspata és néhány környező település élvez a közfoglalkoztatás szempontjából kiemelt státust. A jövőben mely régiók részesülhetnek különleges elbírálásban?
– Hátrányos helyzetű térségek, így Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében Fehérgyarmat, Hajdú-Bihar megyében Berettyóújfalu, Baranyában Sellye, Hevesben Dombóvár és Tamási, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében az encsi és mezőcsáti kistérségben lesz mintaprojekt. Mindenhol a munkaügyi központok, a települési önkormányzatok, valamint a kisebbségi önkormányzatok együttműködésére lesz szükség. Idén egyébiránt 7,5 milliárd forint áll rendelkezésre a mintaprogramok beindítására, a jövő évi költségvetésben pedig külön közfoglalkoztatási alap lesz.
origo.hu
Csapdát állított a rendőröknek egy esztergomi férfi.
