Néptánctáborok tanulni vágyóknak

Utolsó szakaszukhoz érkeztek a népzenei és néptánctáborok, amelyeket szerte a Kárpát-medencében rendeznek meg. Az egyik legnépszerűbb, a kalotaszegi népzene- és néptánctábor tegnap kezdődött meg Kalotaszentkirályon.

Vakulya Eszter
2011. 08. 10. 22:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Új színt hoztak a táncházmozgalom életébe a rendszerváltás óta gombamód szaporodó néptáncos táborok, de számos területen voltak pozitív hatással a táborokat szervező falvak életére is. Egyrészt lehetőség nyílt arra, hogy sokan, akik korábban nem rendelkeztek kapcsolatokkal, a „tiszta forrásból”, hagyományőrzőktől, az eredeti közegben ismerjék meg a dalokat, a táncokat, illetve fejlesszék a népzeneiskolákban, táncházakban megszerzett tudásukat. A helyi magyar embereknek pedig megtartó erő volt, hogy az anyaországból több százan érkeznek nyaranta csak azért, hogy az ő kultúrájukat jobban megismerhessék.
Az elsők többnyire sátras táborok voltak, idővel viszont kiépült a falusi vendéglátás, amelynek egész évben hasznát veszik, hiszen – részben a táboroknak köszönhetően – megindult és töretlen népszerűségnek örvend az erdélyi nyaralás. A legfontosabb hozadéka ezeknek a találkozóknak azonban talán az, hogy a helyi gyermekek is elkezdtek szervezett körökben táncolni, amelyet évközben is folytatnak. Így a táncházmozgalom motorja lett a modern hagyományőrzés új formáinak. Természetesen ez az élményszerűség a táborok összes résztvevőjére hatással van, azok a fiatalok, akik egy ilyen találkozó során a mulatságokban megérzik ennek a szórakozási formának az erejét, keresni fogják a táncházakat saját városukban is.
A tánc mellett barátságok is köttetnek, ez pedig fontos az identitás megértésének szempontjából is. Túl a számos pozitívumon, sajnos kicsit esett az elmúlt években a tánctáborok látogatottsága, s ennek elsősorban az anyagi problémák az okai. Honfitársaink többsége ugyanis egyre kevésbé engedheti meg magának egy ilyen út tetemes költségeit, különösen, ha családdal érkezik. Ennek ellenére sokan egész évben azért spórolnak, hogy a nyár egy részét erdélyi tánctáborban tölthessék, illetve alternatívát nyújthatnak az egyre népesebb anyaországi tánctáborok is. Annyi biztos: a magyar iskolás gyermekek határon túli kirándulásai mellett az ilyen élményt nyújtó kulturális találkozóknak is hozzá kellene tartozniuk a neveléshez, az oktatáshoz.
Ennek ellenére az idei programfelhozatal is elég erősnek ígérkezik. Kalotaszentkirályon tegnap a huszonegyedik néptánc- tábort nyitották meg, amelyen a fiatalok és a felnőttek oktatása mellett erős a gyermekcsoport is, az egész kicsik, az óvodások is részt vehetnek a programokban, számukra gyermekjátékokat tanítanak. A nagyobbak több csoportban, több szinten tanulhatnak táncot, illetve hangszeres zenét, de a tábor versenyei – mint a legényesverseny vagy a népdalverseny, amelyen Kallós Zoltán a zsűrielnök – szintén népszerűek. A szombat esti zárógála a környékbeli falvakat is megmozgatja, nemcsak a táborlakók, de a helybéli hagyományőrzők is bemutatkoznak majd a közönségnek. A kalotaszentkirályi táborral párhuzamosan folyik a vajdaszentiványi tánc- és zenei tábor, aki pedig az anyaországon belül keres hasonló programot, annak a szintén tegnap startolt solt-révbérpusztai I. Tajték tábort ajánljuk, ahol ifjabb Csoóri Sándor vezetésével szól majd a muzsika. Itt a kalocsai táncok mellett erdélyi és méhkeréki figurákat is tanulhatnak az érdeklődők. Felvidéken holnap kezdődik a Szőttes kamara-táncegyüttes tábora Várhosszúréten, a hét végétől pedig az erdélyi Nyárádselyén is közel egyhetes tánctábort tartanak. A hét végén kezdődik a rendkívül népszerű válaszúti találkozó, ahol Kallós Zoltán néptánckutató oktatja a mezőségi népdalokat.
Az anyaországi kínálatban az egyik legismertebb és legrégebbi a jászberényi csángó tábor, amelyet ezúttal már harmincadik alkalommal rendeznek meg, a most szombaton kezdődő eseménysor érdekessége, hogy a tábor második felében egyben népzenei fesztivált is tartanak, amelyen olyan neves előadók lépnek fel, mint a Cimbaliband, a Csík zenekar, a Jártató zenekar, a Napra és Pál István „Szalonna”. Így a program azok számára is vonzó lehet, akik az oktatáson nem tudnak vagy nem szeretnének részt venni, a csángó muzsikát viszont szívesen hallgatják. Az augusztusi erdélyi programok lezárásaként augusztus 15-től ismét lesznek széki napok, ahol a széki és a buzai táncok mellett különböző népi kézművestechnikákat is el lehet sajátítani, mint a szövés, a kalapfonás vagy a bútorfestés.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.