Palóc napokkal Gyöngyöspata jó híréért

A hét végén fekete ruhás polgárőrök és egyenruhás rendőrök helyett népviseletbe öltözött fiatal lányok, asszonyok és férfiak ünneplő tömege tarkította a gyöngyöspatai utcákat. A régóta elhúzódó feszültség a roma és nem roma lakosság között enyhülni látszik, ám a cigányok most egymással nincsenek kibékülve: aláírásgyűjtésbe kezdtek vezetőjük lemondatásáért.

Mizsei Bernadett
2011. 08. 10. 22:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Gyöngyöspatán a hét végén hatodik alkalommal rendezték meg a palóc napokat, amelynek célja most nemcsak a hagyományőrzés, de a település jó hírnevének visszaállítása is volt. A parasztolimpián, hangversenyeken, kézműves-foglalkozásokon vidám arcú emberek élvezték a békét, amely talán egyre inkább kiszorítja a feszültséget a faluból. A helyiek azt mondják, visszaesett a lopások, betörések száma, az emberek kiegyensúlyozottabbak.
A faluba érkezőket már nem rendőri igazoltatás fogadja, de a hatóság emberei gyakran járják körbe a települést. – A fokozott rendőri jelenlét csökkenése jelentősen javítja az emberek közérzetét – mesél Gyöngyöspata mindennapjairól a falu nemrégiben megválasztott polgármestere. Juhász Oszkár (Jobbik) sikerként könyveli el, hogy a cigány kisebbségi önkormányzat néhány tagja azonosul programjával, miszerint a roma közösséget „meg kell tisztítani” a bűnözőktől és az uzsorásoktól. – A tisztességes munkából élő cigány családok jobban szenvednek a bűnözőktől, mint mi. Terrorban tartják, meglopják őket, elveszik tőlük, amit megkeresnek – tudjuk meg a település első emberétől az ünneplő forgatagban.
A Belügyminisztérium által szervezett közmunkaprogramnak köszönhetően 40 ember kezdhet dolgozni kedden. Juhász Oszkár üdvözli a közmunkaprogramot is, de mint fogalmaz, az ideig-óráig tartó közmunka és a megalázó segélyezési rendszer helyett valódi munkahelyeket és tisztességes fizetést szeretne biztosítani a helyi lakosságnak. Rögtön sorolja is a terveit: egy földtéglagyártó sor megvásárlásával 10-15 embernek tudna munkát adni. Kínai energianád telepítésével – amellyel közintézmények fűtését lehet ellátni – szintén többek juthatnának munkához, ráadásul a faluban 30 százalékos energiamegtakarítást érhetnek el. A település pályázik a Nyúl a munkáért programra, amely sikeres tender esetén öt anya- és egy baknyúllal segíti a rászoruló családokat, biztosítva éves húsigényüket. A polgármester a diákokat is szeretné megtanítani az öngondoskodás fogalmára és annak gyakorlására. Az iskolakertprogramban zöldségek és bogyós növények termesztésére szeretnék megtanítani a fiatalokat. A polgármester tervei között továbbra szerepel csendőrség és mezőőrség létrehozása a faluban, amely munkalehetőség a romák előtt is nyitva áll, hisz „itt csupán a fizikai és a szellemi felkészültség számít”.
A rendezvényen nemigen látni romákat. Adamek Lászlóné, a Gyöngyöspatai Hagyományőrző Népdalkör alelnöke elmeséli, szombaton többen eljöttek a romák közül. Egy 80 éves cigány asszony, Manci velük töltötte az egész napot. – Kéregetett, ahogy régen, de sohasem lopott. Korábban a cigányok kértek és kaptak, nem vették el a másét. A baj akkor kezdődött, amikor egyre több tősgyökeres roma kinősült a faluból. Az új generáció már nem tiszteli az időseket. Leköpdösik, megdobálják őket – meséli a népviseletbe öltözött hölgy.
Átlavírozva a fafűrészelő, talicskatoló és tojásdobáló versenyek között, elindulunk a cigánysorra, hogy megtudjuk, mi az oka a romák távolmaradásának. Ahogy befordulunk az utcába, néhány fiatallal elegyedünk szóba. A kétfős társaság perceken belül 6-7 főssé duzzad, és alig jutunk szóhoz a panaszáradattól. Nincsenek megelégedve sem az új polgármesterrel, sem a közmunkával. – Oda-vissza hat kilométert kell gyalogolnunk az erdőtelepítésig. Tiszta rabszolgatartás! – kiabálja egyikük. Azt mondják, nem méltó a huszonegyedik századhoz, hogy még járművet sem biztosítanak számukra. A polgármesterre meg csupán azért haragszanak, mert szerintük ő hívta a településre márciusban a bakancsos polgárőröket. És egyébként is visszalépett az ő jelöltjük, aki nem más, mint ifjabb Farkas János, a kisebbségi önkormányzat vezetője, aki ráadásul – szerintük – egyre rosszabbul végzi a munkáját. A bosszú pedig nem marad el: a romák aláírásgyűjtésbe kezdtek, hogy „a János mondjon le”.
Panaszkodnak arra is, hogy a Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök által felajánlott egymillió forintból csak ötezret kaptak családonként, mert a nagy részéből a verekedésbe keveredett cigányok ügyvédjeit fizették. Arról pedig, hogy miért nem látogatták meg a hétvégi rendezvényt, megoszlik a véleményük: egyikük arra hivatkozik, nincs kedve ahhoz, hogy belé kössenek, másikuk arra: hónap vége van, nincs pénz, „és akinek tizenkét unokája van, az nem mehet üres zsebbel a vásárba”.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.