Shortolási tilalom több országban is

Franciaország, Olaszország, Spanyolország és Belgium elhatározta, hogy augusztus 12-től tilalmat rendel el a short selling nevű spekulációra. A short selling vagy röviden shortolás magyarul „rövidre eladást” jelent, olyan spekuláció, amikor valaki értékpapírokat (vagy pénzt) kölcsönöz, azt rögtön eladja, és később, amikor az ár esik, visszavásárolja, és visszaadja a kölcsönt. A nyeresége az eladási és vételi ár különbsége – mínusz a kölcsönzés díja. A shortoláson természetesen nemcsak nyerni, hanem veszíteni is lehet, ha az árfolyam emelkedik, mert a visszavásárlás többe kerül, mint az eladás, és még a kölcsönzési díjat is fizetni kell. A shortolás tehát csak akkor biztos üzlet, ha valakinek jó információi vannak arról, hogy egy valutát meddig tud védeni az adott kormány, vagy ha maguk az eladások tudják befolyásolni az árfolyam alakulását. A shortolás egyik leghíresebb példája, amikor Soros György 1992-ben megshortolta a túlértékelt angol fontot, és annak leértékelésén mintegy egymilliárd dollár nyereségre tett szert. Ehhez persze induláskor szükség volt tízmilliárd dollárra és annak ismeretére, hogy az angolok meddig mehetnek el a font védelmében. A shortolás tehát csak azoknak nyújt többé-kevésbé biztos nyereséget, akik kellő erővel tudnak támadni egy-egy valutát vagy értékpapírt. Ilyen befektetési alapok bőven akadnak, erejük meghaladja egy-egy kisebb nemzetállam éves összteljesítményét.
A shortolás nem új keletű dolog, feltalálása állítólag Isaac Le Maire nevű holland kereskedő nevéhez fűződik, aki 1609-ben alkalmazta ezt a módszert először. Azóta ez a spekuláció számtalanszor megismétlődött, és számos alkalommal be is tiltották, majd a spekulációban érdekeltek nyomására újra engedélyezték. A spekuláció hívei szerint a shortolás betiltásának nincs tartós eredménye, a túlértékelt papírok árfolyamesése ezzel nem akadályozható meg.
Ebben sok igazság lehet. Az elmúlt évtizedben még a fejlett ipari országokban is hatalmas adóssághegyek halmozódtak fel, ami teret ad a spekulációnak, másrészt a Dow Jones index is jelzi, hogy hatalmas részvénypiaci buborék alakult ki, amelynek trendje az elkövetkező évtizedben minden bizonnyal lefelé fog mutatni. A franciák, belgák, olaszok és spanyolok akciója valószínűleg elkésett, s csak tüneti kezelést eredményez. A túl nagyra nőtt buborékok sorsa, hogy előbb-utóbb szétpukkadnak, és úgy tűnik, ennek most jött el az ideje.

Magyarország nem lép. Binder István, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) szóvivője kijelentette: a felügyelet nem tervezi a shortbetiltást. Mint mondta, nincs információja ilyen irányú jogszabály-alkotói szándékról sem. Varjú Péter, az Erste üzletkötője az MTI-nek nyilatkozva úgy vélekedett: nem a shortolók miatt omlik a piac, jellemzően azok adnak el sok papírt, akiknek a kezében van, de megijedtek. (MTI)