Miközben a kormány már szerdán döntést hozott arról, hogy hektáronként 360 ezer forintos kárpótlásban részesítik azokat a gazdálkodókat, akik önhibájukon kívül géntechnológiával módosított tételekkel (GMO) szennyezett vetőmaggal kukoricát vetettek – és ezért ki kellett azt szántaniuk –, a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) még a legalapvetőbb kérdésekre sem tudott választ adni. Továbbra sem lehet tudni, pontosan hány hektárt érint a szennyezettség, miként oszlik meg a megyék között, és mikor érnek véget a tavaszi vetésekkel kapcsolatos vizsgálatok. A tárca arra a kérdésünkre sem válaszolt, hogy összességében mekkora károkozással számolnak, és miként tudják majd megoldani az összeg behajtását.
Mindeközben a kormány szerdai ülése után kiderült, hogy az állam négymilliárd forintot különít el a kártérítésekre. Egy tegnapi sajtóeseményen Feldman Zsolt helyettes államtitkár pedig azt közölte, hogy a hektáronkénti 360 ezer forintos kártérítési összeget – amit az államtól kapnak majd a gazdák – úgy számolták ki, hogy a kukorica tonnánkénti 45 ezer forintos átlagárát és nyolctonnás hektáronkénti átlagtermést vettek alapul. Figyelembe véve az erre elkülönített négymilliárd forintot, arra lehet következtetni, hogy az úgynevezett védelmi zónával – a szenynyezett területet övező 400 méteres sávval – együtt mintegy 10 ezer hektár lehet érintett, vagyis előreláthatóan ekkora területen semmisítik meg a terményt.
A szerdai kormányülés után Kovács Zoltán, a kormányzati kommunikációért felelős államtitkár emlékeztetett rá, hogy a károsult gazdák szeptember 30-ig nyújthatják be kártérítési igényeiket, amelyeket a kormány november végéig bírál el, és decemberben fizetik ki a kártérítéseket. Az MTI beszámolója szerint a kabinet egy tárcaközi munkacsoport létrehozásáról is döntött, amely az igazságügyi, a külügyi, a nemzetgazdasági és a nemzeti erőforrás tárcák részvételével „folyamatosan figyeli a fejleményeket”, és javaslatokat tesz további kormányzati intézkedésekre Magyarország teljes GMO-mentességének megőrzése érdekében.
A vidékfejlesztési tárca korábbi közleménye szerint egyes hazánkban is aktív cégek olyan országban is előállítanak vetőmagot, amelyekben bizonyos génmódosított növények termesztése engedélyezve van, s ezért fordulhat elő, hogy a Magyarországra bekerülő vetőmag kismértékben szennyezett. Miután az erre vonatkozó törvényi előírás szerint a génmódosított vetőmagot vagy szaporítóanyagot Magyarország területén tilos forgalomba hozni – mivel az ilyen vetőmagból kikelő növények további szennyeződések forrásai lehetnek azokon a területeken, ahol ezeket elvetették –, az összes növényt meg kell semmisíteni.
A mostani szennyezést egyértelműen a külföldön előállított és itthon eladott vetőmag okozta. Az ország GMO-mentességéhez ragaszkodó kormány egyöntetű támogatásáról biztosította az ügyben a Vidékfejlesztési Minisztériumot. A Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal legutóbbi beszámolója szerint eddig több mint kétezer hektáron kellett GMO-szennyezettség miatt a növényállományt megsemmisíteni, és további mintegy négyezer hektáron kell még elvégezni a kitárcsázást. Hogy ez utóbbi pontosan hol tart, még nem tudni. Az érintett területeken Romániából és Horvátországból behozott Pioneer és Monsanto magokat vetettek a gazdák. A kormány szándéka szerint a gazdáknak kifizetett kártérítést a későbbiekben e cégektől hajtaná be. A két társaság közben különböző okokból, de perre készül, illetve már bírósághoz is fordult. Az érintett cégek elsősorban a hatósági vizsgálatok hitelességét vitatják, főként az ellenőrző laboratórium akkreditációját kérve számon. Bognár Lajos, a vidékfejlesztési tárca élelmiszerlánc-biztonságért és agrárigazgatásért felelős helyettes államtitkára elmondta: a laborok így is megfelelnek minden nemzetközi előírásnak, így az eredményeiket el kell fogadni. Az akkreditáció megújítására csak a szervezeti átalakítások miatt kerül sor, vagyis bürokratikus eljárásról van szó; a műszerek, a szakemberek s minden más
a régi.
origo.hu
Magyar Péternek és az RTL-nek már nem fontos az árvíz
