Egy teljes üzletág épülhet arra, hogy főként Lengyelországból hazánkba hozzák az ellenőrizetlen élelmiszereket, ezen belül is a tojást – legalábbis ezt állította megkeresésünkre Földi László, a Tojásszövetség korábbi elnöke, jelenlegi szaktanácsadója. A probléma azért került most napvilágra, mert a Nemzeti Adó- és Vámhivatal június közepén lefülelt egy ilyen szállítmányt. A hatóság akkori közleményében arról számolt be, hogy pénzügyőrei az M15-ös autóúton, Rajka térségében ellenőriztek egy szlovák forgalmi rendszámú tehergépjárművet, amelynek szlovák állampolgárságú vezetője a szállítmányról nem tudott okmányokat bemutatni.
*
A vámvizsgálat megállapította, hogy a tojások jelöletlenek, sem a termelőt, sem a szavatossági időt nem tüntették fel rajtuk. Az árut a pénzügyőrök vizsgálatra átadták a Győr-Moson-Sopron megyei kormányhivatal élelmiszerlánc-biztonsági és állat-egészségügyi igazgatóságának, a szállítóval szemben pedig a közlekedési engedély és egyéb fuvarokmányok hiánya miatt közigazgatási eljárást indítottak.
Lapunk a fenti beszámoló után egy hónappal megkereste az érintett hatóságokat aziránt érdeklődve, hogy sikerült-e felgöngyölíteni az ügyet. Meglepve tapasztaltuk: a NAV csak arról számolhatott be, hogy a tetten ért szlovák „gazdálkodót” megbírságolták, ennél többet a kormányhivatal sem tudott mondani. A vám- és pénzügyőri igazgatóság tájékoztatása szerint a szlovák gazdálkodót – aki szerintük a saját áruját szállította – 80 ezer forint közigazgatási bírság megfizetésére kötelezték, mivel nem rendelkezett az ilyenkor szükséges okiratokkal. Emellett a megyei kormányhivatal rendelkezett a tojások megsemmisítéséről, amelynek a költsége 320 ezer forint volt. A gazdálkodó ezt és a közigazgatási bírságot a helyszínen megfizette, vagyis lényegében zsebből állta a felmerült költségeket.
További kérdéseinkre a hivatal hozzátette: bár rendelkeznek nyomozati jogkörrel, büntetőeljárást csak akkor indítanak, ha a hatáskörükbe utalt esetben bűncselekmény gyanúját észlelik. Jelen esetben pedig úgy vélték, ez nem volt megállapítható. Ezért – tették hozzá – a NAV pénzügyőrei, miután a határon felderítették a szállítmányt, az ügyet a hatáskörrel rendelkező kormányhivatalnak adták át, hogy közigazgatási eljárás keretében intézkedjen. A kormányhivatal beszámolója szerint a leleplezés másnapján soron kívüli ellenőrzést tartottak annál a cégnél, amelyet a tetten ért bűnöző az áruját átvevő társaságként nevezett meg, de ott nem leltek semmilyen szabálytalanságra.
Noha a felderített ügyek száma nagyon alacsony, a hazai termelőkben erős a gyanú, hogy egy teljes, maffiaszerű üzletág épült fel arra, hogy az északról – jellemzően Lengyelországból – behozott tojásokat bevezessék a hazai piacra. A szakértő is csak két-három példát tudott felsorolni az elmúlt évekből arra vonatkozóan, hogy illegális tojásszállítmányt kaptak volna el a hatóságok. Arra pedig, hogy az ügyet felgöngyölítették, s kiderült volna, mely hazai cégek játszanak szerepet ennek a rendszernek a működtetésében, egy esetet sem tudott mondani. Márpedig véleménye szerint egyértelmű, hogy sok ember részvételére van szükség ahhoz, hogy legalizálják ezeket a szállítmányokat. Mint mondta, a Tojásszövetség korábban több cég esetében is felvetette, hogy érintett lehet az ügyben, ám úgy tudja, bizonyítottság hiányában velük szemben sem történt intézkedés. Márpedig a feketepiac jelentős károkat okoz a hazai gazdálkodóknak, amit bizonyít, hogy uniós csatlakozásunk óta negyven százalékkal esett vissza a magyar tojástermelés.
Kutatóintézet Tokajban. Szőlészeti-borászati kutatóintézet működik hamarosan a Tokaj-hegyaljai történelmi borvidéken. A székhelye Tarcalon lesz, itt korábban évtizedekig már működött, de munkáját az utóbbi években szüneteltette. A tarcali szőlészeti-borászati kutatóintézet a Tokaj-hegyaljai borvidék szőlészeinek, borászatainak bázisa lesz a tervek szerint – mondta Feldman Zsolt, a Vidékfejlesztési Minisztérium agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkára hétfőn a helyszínen. Megfogalmazása szerint a borászok elképzelése és az ágazatot támogató kormányzati szándék találkozott, ennek eredményeként kezd újra működni az intézet. Elmondta: a történelmi borvidék összefogott, hogy a térségben a helyi sajátosságokat ismerő szőlészeti-borászati kutatóintézet működjön. Bihari Zoltán, az intézet megbízott igazgatója szerint a kutatás mellett szükséges egy szolgáltatói labor létrehozása is, amelynek feladata a térség borászatainak kiszolgálása lesz.
Fontos információt közöltek a homokzsákokról