Tojásmaffiát emleget a szakma

A jelek szerint tehetetlennek bizonyulnak a kormányzati szervek a jelöletlen, külföldi tojással seftelőkkel szemben. A tojástermelők s az őket képviselő szakmai szervezet feltételezése szerint a feketézés hazánkban komoly üzletágként működik, ám eddig egy esetben sem derült ki, mely cégek játszanak szerepet a szállítmányok legalizálásában.

Dénes Zoltán
2011. 08. 11. 22:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Egy teljes üzletág épülhet arra, hogy főként Lengyelországból hazánkba hozzák az ellenőrizetlen élelmiszereket, ezen belül is a tojást – legalábbis ezt állította megkeresésünkre Földi László, a Tojásszövetség korábbi elnöke, jelenlegi szaktanácsadója. A probléma azért került most napvilágra, mert a Nemzeti Adó- és Vámhivatal június közepén lefülelt egy ilyen szállítmányt. A hatóság akkori közleményében arról számolt be, hogy pénzügyőrei az M15-ös autóúton, Rajka térségében ellenőriztek egy szlovák forgalmi rendszámú tehergépjárművet, amelynek szlovák állampolgárságú vezetője a szállítmányról nem tudott okmányokat bemutatni.
*
A vámvizsgálat megállapította, hogy a tojások jelöletlenek, sem a termelőt, sem a szavatossági időt nem tüntették fel rajtuk. Az árut a pénzügyőrök vizsgálatra átadták a Győr-Moson-Sopron megyei kormányhivatal élelmiszerlánc-biztonsági és állat-egészségügyi igazgatóságának, a szállítóval szemben pedig a közlekedési engedély és egyéb fuvarokmányok hiánya miatt közigazgatási eljárást indítottak.
Lapunk a fenti beszámoló után egy hónappal megkereste az érintett hatóságokat aziránt érdeklődve, hogy sikerült-e felgöngyölíteni az ügyet. Meglepve tapasztaltuk: a NAV csak arról számolhatott be, hogy a tetten ért szlovák „gazdálkodót” megbírságolták, ennél többet a kormányhivatal sem tudott mondani. A vám- és pénzügyőri igazgatóság tájékoztatása szerint a szlovák gazdálkodót – aki szerintük a saját áruját szállította – 80 ezer forint közigazgatási bírság megfizetésére kötelezték, mivel nem rendelkezett az ilyenkor szükséges okiratokkal. Emellett a megyei kormányhivatal rendelkezett a tojások megsemmisítéséről, amelynek a költsége 320 ezer forint volt. A gazdálkodó ezt és a közigazgatási bírságot a helyszínen megfizette, vagyis lényegében zsebből állta a felmerült költségeket.
További kérdéseinkre a hivatal hozzátette: bár rendelkeznek nyomozati jogkörrel, büntetőeljárást csak akkor indítanak, ha a hatáskörükbe utalt esetben bűncselekmény gyanúját észlelik. Jelen esetben pedig úgy vélték, ez nem volt megállapítható. Ezért – tették hozzá – a NAV pénzügyőrei, miután a határon felderítették a szállítmányt, az ügyet a hatáskörrel rendelkező kormányhivatalnak adták át, hogy közigazgatási eljárás keretében intézkedjen. A kormányhivatal beszámolója szerint a leleplezés másnapján soron kívüli ellenőrzést tartottak annál a cégnél, amelyet a tetten ért bűnöző az áruját átvevő társaságként nevezett meg, de ott nem leltek semmilyen szabálytalanságra.
Noha a felderített ügyek száma nagyon alacsony, a hazai termelőkben erős a gyanú, hogy egy teljes, maffiaszerű üzletág épült fel arra, hogy az északról – jellemzően Lengyelországból – behozott tojásokat bevezessék a hazai piacra. A szakértő is csak két-három példát tudott felsorolni az elmúlt évekből arra vonatkozóan, hogy illegális tojásszállítmányt kaptak volna el a hatóságok. Arra pedig, hogy az ügyet felgöngyölítették, s kiderült volna, mely hazai cégek játszanak szerepet ennek a rendszernek a működtetésében, egy esetet sem tudott mondani. Márpedig véleménye szerint egyértelmű, hogy sok ember részvételére van szükség ahhoz, hogy legalizálják ezeket a szállítmányokat. Mint mondta, a Tojásszövetség korábban több cég esetében is felvetette, hogy érintett lehet az ügyben, ám úgy tudja, bizonyítottság hiányában velük szemben sem történt intézkedés. Márpedig a feketepiac jelentős károkat okoz a hazai gazdálkodóknak, amit bizonyít, hogy uniós csatlakozásunk óta negyven százalékkal esett vissza a magyar tojástermelés.

Kutatóintézet Tokajban. Szőlészeti-borászati kutatóintézet működik hamarosan a Tokaj-hegyaljai történelmi borvidéken. A székhelye Tarcalon lesz, itt korábban évtizedekig már működött, de munkáját az utóbbi években szüneteltette. A tarcali szőlészeti-borászati kutatóintézet a Tokaj-hegyaljai borvidék szőlészeinek, borászatainak bázisa lesz a tervek szerint – mondta Feldman Zsolt, a Vidékfejlesztési Minisztérium agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkára hétfőn a helyszínen. Megfogalmazása szerint a borászok elképzelése és az ágazatot támogató kormányzati szándék találkozott, ennek eredményeként kezd újra működni az intézet. Elmondta: a történelmi borvidék összefogott, hogy a térségben a helyi sajátosságokat ismerő szőlészeti-borászati kutatóintézet működjön. Bihari Zoltán, az intézet megbízott igazgatója szerint a kutatás mellett szükséges egy szolgáltatói labor létrehozása is, amelynek feladata a térség borászatainak kiszolgálása lesz.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.