A betiltás hagyománya

Nem új keletű a francia történelemben, hogy egy valláshoz köthető ruhadarabot megpróbálnak betiltani, korábban a katolikus hitre utaló viselettel is ez volt a helyzet – mondta a Francia Intézetben tartott előadásában Jean Baubérot francia történész, vallásszociológus.

Nem először van társadalmi vita Franciaországban egy-egy valláshoz köthető öltözékről, jelen esetben a mozlim nők fejkendőviseletének megtiltásáról, mondta Jean Baubérot. Az Ecole Pratique des Hautes Etudes történelem és szekularizációs szociológia karának tiszteletbeli elnöke szerint a francia állam és vallás teljes szétválasztását megteremtő, az egyes vallások állami támogatását megszüntető 1905-ös törvény – amely mind a mai napig alappillére a francia állam és az egyes vallások viszonyának – után például a reverenda viseletét annak hittérítő és politikai jellegére hivatkozva próbálták meg betiltani. Hasonló vita volt a közterületen megtartott vallási események, például a körmenetek esetében is, amit végül ugyancsak engedélyeztek.
A kutató szerint egyébként épp az 1905-ös törvény az, amely alapján a főleg az 1960–70-es évektől a francia gyarmatok leválása után megjelenő mozlim közösségek imahelyeket építhetnek országszerte. Mint Baubérot rámutatott, 1976-ban még százötven, 2001-ben 1555, míg idén már 2368 mozlim imahely működött Franciaországban. Mecsetből azonban csak 89 áll, de még mintegy száz építése van folyamatban. A mozlim kultúrkörből származó francia lakosság 20-25 százaléka – durva becslések alapján egy-két millió fő – az, aki gyakorolja vallását.
Az 1997–98 között a francia szocialisták 2007-es elnökjelöltje, Ségolene Royal tanácsadójaként is dolgozó kutató szerint a 2004-ben bevezetett, többek között a mozlim fejkendő – vagy a kipa, illetve a nagyméretű kereszt – viselését a közoktatásban megtiltó törvény közterületekre is kiterjesztő ötletét nem elsősorban a jelenleg kormányzó jobboldali UMP erőltette. Míg ugyanis a szélsőjobb és több szocialista politikus is támogatta, addig például Francois Fillon kormányfő kifejezetten ellenezte. Jean Baubérot ugyanakkor úgy véli, a 2012-es elnökválasztás közeledtével ez a kérdés ismét előtérbe kerülhet.
Kérdésünkre, hogy a jelenlegi helyzetet figyelembe véve előfordulhat-e olyan brutális és váratlan, a mozlimellenességből fakadó vérontás, mint amilyet Anders Behring Breivik követett el idén július 22-én Norvégiában, Jean Baubérot úgy válaszolt: „Remélem, nem, de nem tudhatjuk, sosem lehet kizárni, hogy valaki ilyesmit elkövet.”