Gyurcsány Ferenc több alkalommal is találkozott April Foley-val 2007 áprilisában, miután Washingtont aggasztani kezdték a magyar kormányfő Oroszországgal kapcsolatos kijelentései, illetve az, hogy a Nabucco gázvezeték megépítését álomnak nevezte. Foley szerint a kormányfőtől ellentétes üzeneteket lehetett hallani mind az energiabiztonság, mind a rakétapajzs kapcsán. Április 5-i, négyszemközti megbeszélésükön a magyar kormányfő elvesztette lélekjelenlétét, színészkedett és káromkodott, és csalódottságát fejezte ki, hogy félreértések és félrevezetések kételyeket ébreszthetnek Magyarország álláspontjával szemben. Foley ajánlatot is tett arra, hogyan tisztázhatná magát a kormány: Gyurcsány elutazhatna Azerbajdzsánba, Budapest pedig rendezhetne egy Nabucco-konferenciát. A nagykövet felszólította Gyurcsányt, hogy a jövőben tettekkel bizonyítsa elkötelezettségét. Tizenegy nappal később a magyar kormányfő a következő ötlettel állt elő: elküldi Göncz Kinga külügyminisztert Közép-Ázsiába, hogy előkészítse az ő 2008-as látogatásait a térségben, ezentúl beszélni fog Ivo Sanader horvát miniszterelnökkel a horvát–magyar gázszállítás lehetőségeiről, megkéri a washingtoni magyar nagykövetet, hogy véleménycikkben pontosítsa a magyar kormány álláspontját, valamint igyekszik megszervezni Budapesten a Nabucco-konferenciát. „Gyurcsány dilemmáját bonyolítja a nemzetközi média fokozott figyelme, amely korlátozza manőverezési terét Magyarországon, és növeli sérülékenységét Washingtonban. Mindkettőre érzékeny. Többször megkért bennünket, hogy bízzunk benne, és hogy segítsük megfékezni a negatív médiavisszhangot” – írta táviratában Foley.
Gyurcsány nemzetközi elszigetelődéséről több hazai politikus és szakértő is beszélt ebben az időszakban az amerikai nagykövetséggel. Kuncze Gábor, az SZDSZ volt vezetője közölte, Gyurcsány hónapok óta nem kapott meghívást kétoldalú találkozóra, Balázs Péter – aki később Bajnai Gordon külügyminisztere lett – pedig úgy vélte, Magyarország szörnyen néz ki az Európai Unió szemszögéből.
Göncz Kinga külügyminiszterré választását is bírálták elemzők, illetve a határon túli magyar közösségek vezetői, mondván, éppen azért rá hárult a feladat, hogy „ne tegyen semmit”. Mind Dobolyi Alexandra MSZP-s politikus, mind Németh Zsolt, a külügyi bizottság akkori elnöke azt mondta, hogy „nincs külügyminiszter, nincs Külügyminisztérium, nincs külpolitika”. Dunai Pált, a Külügyi Intézet Gyurcsánnyal szimpatizáló vezetőjét zavarta, hogy az intézet finanszírozása helyett a kormány arra fordította a pénzt, hogy egyesek első osztályon repülhessenek. Dunai szerint a külügyi stratégia kidolgozására vonatkozó elképzelések is csak azt szolgálták, hogy úgy tűnjön, történik valami.
Továbbiak az mno.hu-n
Mesterházy szakálla. Miniszterelnök-jelöltsége óta Mesterházy Attila szó szerint rendbe tette magát, és levágatta sajátos, kissé ördögi kecskeszakállát – jelentette az amerikai nagykövetség a 2010-es választások előtt. A diplomáciai távirat elemzése rámutat, a 35 éves politikus Gyurcsány Ferenccel dolgozott együtt a Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztériumban, amely az MSZP legnagyobb korrupciós ügyének helyszíne lehetett. Az elemző megjegyzi, Mesterházyt nem tartják fiatalos gondolkodónak a szocialisták között, inkább olyan ifjú ember, aki beleöregedett a pártba, de soha nem sikerült elősegítenie a megújulást. (S. L. S.)
origo.hu
Iványi Gábor hazudik, "ami egy paptól nem szép dolog"
