Élő közvetítés
Ausztria
ÉLŐ
Franciaország

Az eurózóna küldte a mélybe a forintot

A közös uniós valutához képest két és fél éves mélypontra zuhant tegnap a forint árfolyama. Egy euróért kora délután már 293 forintot kértek. A forint így már gyengébb szintre került, mint tavaly nyáron, amikor hazánk szakított a Nemzetközi Valutaalappal. A gyengülés oka egyértelműen az euróövezet válságával kapcsolatos aggodalmak élénkülése.

Szabó Anna
2011. 10. 01. 22:00
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Jelentősen nőttek a pénzpiacok kockázatai, és egyre fogy az idő, hogy a döntéshozók hatékonyan szembeszállhassanak a pénzpiacokat és a kilábalást veszélyeztető tényezőkkel – állapította meg tegnap a Nemzetközi Valutaalap stabilitási jelentése. A szervezet szerint az immár ötödik éve tartó válság újabb szakaszába lépett, így a jelzálogpiaci, a banki, illetve az államadósságok válsága után most a politikai válság idejét éljük. Az IMF szerint az euróövezetben a pénzügyi támogatást nyújtó államok közötti nézeteltérések eddig ellehetetlenítették a tartós megoldást, míg az Egyesült Államokban komoly kétségek merültek fel a jövő évi költségvetéshez szükséges kiadáscsökkentéssel kapcsolatban. A valutaalap számításai szerint az euróövezeti adósságválság eddig mintegy 200 milliárd euróval terhelte meg a bankokat az unióban. Fontos megállapítás a mi szempontunkból, hogy az IMF szerint Kelet- és Közép-Európa felzárkózó térsége már túljutott a legrosszabb időszakon, vagyis a hitelminőség régiónkban már nem romlik tovább.
Görögország tavaly ősz óta de facto csődben van, és 80 és 100 százalék közötti az esélye, hogy a közeljövőben jogilag is csődbe jut – hangzott el tegnap az Európai Bizottság (EB) magyarországi képviselete és a Budapesti Gazdasági Főiskola keretasztal-beszélgetésén. Az Európai Bizottság magyarországi képviselői szerint a válság megmutatta, hogy a tagállamok közötti repedések szélesebbé váltak, ugyanakkor az unió pénzügyi újraszabályozása és az egyes költségvetések felügyelete sokkal jobb keretek közé került. Ez ugyan a tagállamok nemzeti függetlenségének csökkenésével jár, ám ezzel párhuzamosan az Európai Bizottság és az Európai Parlament szerepe megnőtt annak érdekében, hogy a jövőben minél gyorsabban lehessen reagálni a pénzügyi válsághelyzetekre.
– Önbeteljesítő lehet az eurózóna válsága, és könnyen visszajuthatunk a 2008-as állapothoz, vagyis reális veszéllyé vált az újabb gazdasági válság – hangsúlyozta Forián Szabó Gergely, a Pioneer Befektetési Zrt. igazgatója. Véleménye szerint nem volt jó megoldás, hogy az unió Görögország ellenőrzött csődjét választotta, mert a görögök ma arra játszanak, hogy a dominóhatás elkerülése miatt úgyis megmentik őket. – A mediterrán államnak október elején kell ismét egy nagyobb összegű államadósság-részletet törlesztenie, és ezúttal még megúszhatják a fizetésképtelenség bejelentését, de lehet, hogy ez lesz az utolsó alkalom – tette hozzá Forián Szabó.
– Az unió, a Nemzetközi Valutaalap és az Európai Központi Bank nagyon szigorú feltételeket szabott Görögországnak a mentőövért cserébe – mondta Jankovics László, az EB magyarországi képviseletének gazdasági attaséja, aki szerint az európai közösség beavatkozása nyomán Görögországot az unió történetében soha nem látott módon teljesen átformálják. Jankovics szerint a lisszaboni szerződés nem szabályozza, miként lehetne az eurózónából kilépni, így még államcsőd esetén is Görögország mindenképpen az euróövezet tagja marad. A drachma esetleges bevezetésével kapcsolatban a kerekasztal résztvevői azon az állásponton voltak, hogy erre valószínűleg nem kerül sor. Az euró feladása ugyanis ahhoz vezetne, hogy a görög betétesek megrohamoznák a bankokat, ami a külföldi érdekeltségű pénzintézeteket is alaposan meggyengíthetné.
– A válság rávilágított arra, hogy az uniónak milyen kevés eszköze van ahhoz, hogy gyorsan és hatékonyan reagáljon a kockázatokra – mondta Ferkelt Balázs, a Budapesti Gazdasági Főiskola rektorhe-lyettese, aki szerint a tagállamok GDP-jének egy százaléka a jövőben már nem lesz elég a közös kassza feltöltéséhez.

A brazilok segítenék Európát. Brazília javasolja majd, hogy a BRICS-országok – Brazília mellett Oroszország, Kína, India és a Dél-afrikai Köztársaság – saját alapot hozzanak létre, és bocsássanak pénzt a Nemzetközi Valutaalap rendelkezésére, segítsenek az euróövezet válságának enyhítésében. A brazil pénzügyminiszter, Guido Mantega szerint Brazília tízmilliárd dollár értékben vásárolna például euróövezeti kötvényeket, és azt tanácsolja a BRICS-országok holnap kezdődő washingtoni tárgyalásán, hogy a közösség többi állama is hasonlóképp járjon el. A Kínával is összehangolt akció így elég nagy forrást jelentene ahhoz, hogy számottevő segítség érkezzen Európának. Londoni elemzők úgy vélik, hogy a BRICS-országok nem képesek megmenteni az eurót.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.