Az eurózóna küldte a mélybe a forintot

A közös uniós valutához képest két és fél éves mélypontra zuhant tegnap a forint árfolyama. Egy euróért kora délután már 293 forintot kértek. A forint így már gyengébb szintre került, mint tavaly nyáron, amikor hazánk szakított a Nemzetközi Valutaalappal. A gyengülés oka egyértelműen az euróövezet válságával kapcsolatos aggodalmak élénkülése.

Jelentősen nőttek a pénzpiacok kockázatai, és egyre fogy az idő, hogy a döntéshozók hatékonyan szembeszállhassanak a pénzpiacokat és a kilábalást veszélyeztető tényezőkkel – állapította meg tegnap a Nemzetközi Valutaalap stabilitási jelentése. A szervezet szerint az immár ötödik éve tartó válság újabb szakaszába lépett, így a jelzálogpiaci, a banki, illetve az államadósságok válsága után most a politikai válság idejét éljük. Az IMF szerint az euróövezetben a pénzügyi támogatást nyújtó államok közötti nézeteltérések eddig ellehetetlenítették a tartós megoldást, míg az Egyesült Államokban komoly kétségek merültek fel a jövő évi költségvetéshez szükséges kiadáscsökkentéssel kapcsolatban. A valutaalap számításai szerint az euróövezeti adósságválság eddig mintegy 200 milliárd euróval terhelte meg a bankokat az unióban. Fontos megállapítás a mi szempontunkból, hogy az IMF szerint Kelet- és Közép-Európa felzárkózó térsége már túljutott a legrosszabb időszakon, vagyis a hitelminőség régiónkban már nem romlik tovább.
Görögország tavaly ősz óta de facto csődben van, és 80 és 100 százalék közötti az esélye, hogy a közeljövőben jogilag is csődbe jut – hangzott el tegnap az Európai Bizottság (EB) magyarországi képviselete és a Budapesti Gazdasági Főiskola keretasztal-beszélgetésén. Az Európai Bizottság magyarországi képviselői szerint a válság megmutatta, hogy a tagállamok közötti repedések szélesebbé váltak, ugyanakkor az unió pénzügyi újraszabályozása és az egyes költségvetések felügyelete sokkal jobb keretek közé került. Ez ugyan a tagállamok nemzeti függetlenségének csökkenésével jár, ám ezzel párhuzamosan az Európai Bizottság és az Európai Parlament szerepe megnőtt annak érdekében, hogy a jövőben minél gyorsabban lehessen reagálni a pénzügyi válsághelyzetekre.
– Önbeteljesítő lehet az eurózóna válsága, és könnyen visszajuthatunk a 2008-as állapothoz, vagyis reális veszéllyé vált az újabb gazdasági válság – hangsúlyozta Forián Szabó Gergely, a Pioneer Befektetési Zrt. igazgatója. Véleménye szerint nem volt jó megoldás, hogy az unió Görögország ellenőrzött csődjét választotta, mert a görögök ma arra játszanak, hogy a dominóhatás elkerülése miatt úgyis megmentik őket. – A mediterrán államnak október elején kell ismét egy nagyobb összegű államadósság-részletet törlesztenie, és ezúttal még megúszhatják a fizetésképtelenség bejelentését, de lehet, hogy ez lesz az utolsó alkalom – tette hozzá Forián Szabó.
– Az unió, a Nemzetközi Valutaalap és az Európai Központi Bank nagyon szigorú feltételeket szabott Görögországnak a mentőövért cserébe – mondta Jankovics László, az EB magyarországi képviseletének gazdasági attaséja, aki szerint az európai közösség beavatkozása nyomán Görögországot az unió történetében soha nem látott módon teljesen átformálják. Jankovics szerint a lisszaboni szerződés nem szabályozza, miként lehetne az eurózónából kilépni, így még államcsőd esetén is Görögország mindenképpen az euróövezet tagja marad. A drachma esetleges bevezetésével kapcsolatban a kerekasztal résztvevői azon az állásponton voltak, hogy erre valószínűleg nem kerül sor. Az euró feladása ugyanis ahhoz vezetne, hogy a görög betétesek megrohamoznák a bankokat, ami a külföldi érdekeltségű pénzintézeteket is alaposan meggyengíthetné.
– A válság rávilágított arra, hogy az uniónak milyen kevés eszköze van ahhoz, hogy gyorsan és hatékonyan reagáljon a kockázatokra – mondta Ferkelt Balázs, a Budapesti Gazdasági Főiskola rektorhe-lyettese, aki szerint a tagállamok GDP-jének egy százaléka a jövőben már nem lesz elég a közös kassza feltöltéséhez.

A brazilok segítenék Európát. Brazília javasolja majd, hogy a BRICS-országok – Brazília mellett Oroszország, Kína, India és a Dél-afrikai Köztársaság – saját alapot hozzanak létre, és bocsássanak pénzt a Nemzetközi Valutaalap rendelkezésére, segítsenek az euróövezet válságának enyhítésében. A brazil pénzügyminiszter, Guido Mantega szerint Brazília tízmilliárd dollár értékben vásárolna például euróövezeti kötvényeket, és azt tanácsolja a BRICS-országok holnap kezdődő washingtoni tárgyalásán, hogy a közösség többi állama is hasonlóképp járjon el. A Kínával is összehangolt akció így elég nagy forrást jelentene ahhoz, hogy számottevő segítség érkezzen Európának. Londoni elemzők úgy vélik, hogy a BRICS-országok nem képesek megmenteni az eurót.