Bérajánlás, minimálbér: higgadt fogadtatás

A Magyar Köztisztviselők és Közalkalmazottak Szakszervezete az ország gazdasági helyzetére való tekintettel tudomásul veszi, hogy jövőre csak a jövedelmek nettó értékének megtartását kínálja a kormány a közszolgálatban. Azt azonban tisztázni szeretnék, a kabinet tervez-e leépítéseket. Közben folytatódott az egyeztetés az új munka törvénykönyvéről a kormány, munkaadói és munkavállalói szervezetek között.

Nyilván többet szeretnénk, de az ország gazdasági helyzetére való tekintettel tudomásul vesszük – mondta lapunknak Fehér József arról, hogy a kormány a közszférában jövőre nem tervez illetményemelést, hanem a már idén is alkalmazott kompenzációs rendszerrel garantálná, hogy senkinek se csökkenjen a nettó jövedelme. A Magyar Köztisztviselők és Közalkalmazottak Szakszervezetének (MKKSZ) főtitkára ugyanakkor kiemelte: a kabinetnek mielőbb tisztáznia kellene, hogy a közszolgálatban milyen foglalkoztatáspolitikai lépéseket tervez. A híresztelések ugyanis ötezertől harmincezer főig terjedő elbocsátásokról is szólnak. Fehér József üdvözölte, hogy a minimálbér 78 ezerről 92 ezer forintra, a garantált bérminimum pedig 94 ezerről 108 ezer forintra nőne jövőre, bár a lépés szerinte elsősorban a versenyszféra munkavállalóinak kedvez. A közszolgálati illetményeket ugyanis 2006 óta nem emelték, így a legkisebb bér és a garantált bérminimum gyakorlatilag az illetménytábla felét „hatályon kívül helyezi”. Az MKKSZ kezdeményezi az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács összehívását a kormányzati tervek részletes megtárgyalására, illetve, hogy egy igényüknek érvényt szerezzenek. A már idén is alkalmazott kompenzációs rendszer ugyanis az alacsony keresetű közszolgálati dolgozóknál a gyerekkedvezményt is beleszámította a nettó keresetekbe, az MKKSZ ezért azt szeretné elérni, hogy jövőre ezt a kedvezményt ne „mossák össze” a bérekkel.
A versenyszférában működő Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége (MSZOSZ) a bérek nettó nominális értékének megőrzéséhez 92 520 forintos minimálbért vár, a garantált bérminimumra tett javaslatot ugyanakkor elfogadhatónak tartja. A baloldali konföderáció számára a versenyszférára vonatkozó ötszázalékos béremelés elfogadható, hiszen négy százalék körül infláció mellett ez reálbér-növekedést jelent. Az viszont szerintük kérdéses, hogy a nem kötelező bérelemeknél hogyan kompenzálják azokat, akiknek az adójóváírás megszüntetése keresetcsökkenést okoz.
Közben folytatódott az egyeztetés az új munka törvénykönyvéről. A szakszervezetek kiemelték: a munkáltatókkal azonos állásponton voltak abban, hogy érdekük az erős szakszervezetek léte, nem azok gyengítése, ahogyan az eredetileg szerepelt a tervben. A munkaadók ugyanakkor az esetben támogatják a szakszervezeti tisztségviselők védettségének megőrzését, ha a számuk jelentősen csökken, s ha a fel nem használt szakszervezeti munkaidő-kedvezményt pénzben nem lehet megváltani.