Csodák Békés megyéből

Ki látott már nyolcszáz fős hallgatóságot magyar verses felolvasóesten? Csak az, aki idén nyáron megfordult a Szarvasi Vízi Színházban. A Békés Megyei Jókai Színház igazgatója, Fekete Péter szerint a gazdasági válság közepette is érdemes életképes színházi elképzelésekbe befektetni. Fekete Péter, aki Vidéki Színházigazgatók Egyesületének elnöki posztját is betölti, lapunknak nyilatkozott a Színházművészeti Bizottság munkájáról is.

Tölgyesi Gábor
2011. 10. 01. 22:00
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Holnap este hatkor zárja első szezonját a júniusban megnyílt Szarvasi Vízi Színház, amelynek működtetését a békéscsabai teátrum látja el. Hogyan sikerült a nyitány?
– Magyarországon egyedülálló, de Európában is különlegesnek számító színházi teret hozott létre Szarvas lakossága, és nagy megtiszteltetés, hogy a békéscsabai teátrumot kérték fel e fantasztikus színházi tér működtetésére. A vadonatúj létesítmény ezer férőhelyes, két bástyával körülvett színpad vízre épült, amelynek háttere a Holt-Körös, illetve az Erzsébet-liget ősfái, mocsári ciprusok. A hétvégékre nagyszínházi előadásokat terveztünk – például a Lúdas Matyit, a Csárdáskirálynőt –, valamennyi műfajt bemutatva, kutatva, mire nyitott a publikum. Azt sejtettük, hogy a nyári fesztiválokon inkább a nagy zenés darabokra vevő a közönség, ám volt meglepetés is. Hétköznapokra húsz-harminc fős hallgatóságra számítva, bensőséges verses felolvasóesteket terveztünk, amelyek közönséget összekovácsoló, identitásnövelő eseményekké váltak. Egy-egy verses esten kétszázötvennél sosem voltak kevesebben, előfordult, hogy nyolcszáz ember tekintett meg egy-egy verses előadást. Negyven ilyen alkalom volt, az utolsón egy helyi állatorvos összegezte, hogy a nyár folyamán Szarvason több mint tizenötezren hallgattak verset. Nem hiszem, hogy a magyar színháztörténetben előfordult ehhez hasonló csoda. Lélekemelő, hogy a Jókai Színház színészei most ilyen sikerek után tudják kezdeni az évadot. Így megerősödött a hitük abban, hogy nemcsak a populáris műfajhoz kötődő „haknik” adják a nagy népszerűséget a színházművészetnek, hanem az intim, a prózára és a költészetre alapuló estek is tudnak tömegeket mozgósítani.

Életképes ötletek kellenek

– Mi volt az irodalmi estek tematikája?
– Csak annyit kértem a társulattól, ki-ki vegye le a polcáról a kedvenc kötetét, hozza el azt, ami a lelkének a legfontosabb. Voltak klasszikusok, de a szarvasi közönségnek ismeretlen délvidéki vagy Békés megyei költők, írók is kaptak egy-egy estet. A színészek, látván az érdeklődést, hihetetlen energiákat fordítottak minderre. Valaki olyan vendéget hívott, aki homokképekkel illusztrálta a Csáth-felolvasóestet, volt, aki a falujából a roma zenészeket hozta el, és roma költők verseit mutatta be. Minden előadó a saját művészetére szabta az estet, ettől vált egyedivé, változatossá a Vers a víz fölött sorozat.
– A gazdasági válság miatt sokan tartanak attól, hogy szűkül a nemzeti kultúra tere, ám a békéscsabai Ibsen Ház és a Porondszínház után most két éven belül a harmadik új színjátszóhely nyílt meg Békés megyében. Van erre kapacitás?
– A gazdasági válságnak kevés haszna van, ha mégis akad valami, akkor az, hogy megszűnnek az életképtelen dolgok, az életképesek pedig teret kapnak. Az életképes dolgok önmagukat legitimálják. A Norvég Alapból készült Ibsen stúdiószínpad Magyarország egyetlen olyan oktatószínháza, ahol a színházművészetet kiszolgáló szakmák tanulói a forgószínpadtól a zsinórpadlásig, a fénytechnikától az ügyelésig mindenről egy helyen tudnak ismereteket szerezni. Rendkívül büszkék vagyunk a Porondszínházra is, amely a cirkuszművészet és a színházművészet határmezsgyéjét kutató teátrumi térként működik, itt már a negyedik produkció születik meg. A tavalyi kapolcsi, a debreceni vendégjáték és a Békés megyei fogadtatás azt mutatja, van létjogosultsága egy ilyen különleges adottságokkal bíró térnek, ami irányt tud mutatni a cirkuszművészet megújhodásának is. A vízi színház szintén építészeti alkotás, amit tartalommal töltöttünk meg. Ez is egy helyi közösség ötleteként jött létre, ami, ha jó – építészeti, kivitelezési és működtetői – szakmaisággal párosul, bizonyíthatja létjogosultságát. Mindegyik új színházi tér először befektetés, ami nem csak pénzben, energiában is mérhető. Nyáron a színház dolgozói a szabadságuk terhére, ingyen dolgoztak Szarvason, beletették a munkájukat, a színház pedig a pénzét: kiadványok készültek, rezsit kellett fizetni. Pénzben és emberi erőforrásban legalább tízmilliós nagyságrendű az a befektetés, amelyet a működtetésére fordítottunk. Ennek a befektetésnek három év alatt meg kell térülnie, sőt, profitot kell hoznia, mert az is cél, hogy ez a színház lendítse fel a régió turizmusát. Pont a gazdasági válság idején, amikor mások bezárkóznak vagy feladják, különösen akkor kell elöl járni. Mert akinek ez sikerül, az a válságból való kilábalás után az elsők közt tud célba érni.

Szellemi műhelyek vidéken

– Meglehet, e bizakodó mondatait egyes balliberális orgánumok úgy fogják majd kommentálni: könnyű optimistának lennie, hiszen létrejöttek az előadó-művészeti bizottságok, ön pedig a Színházművészeti Bizottság tagja, támogatói pénzek felett diszponál. Már olvastam ilyen gyanakvó cikket. Milyen befolyása, jogosítványa van a Színházművészeti Bizottságnak, milyen szempontok szerint dönt majd a magyar teátrumok támogatásáról?
– A Jókai Színházat amiatt, hogy a bizottság tagja vagyok, csak hátrány érheti, hiszen olyan döntés-előkészítés, amely speciálisan a békéscsabai teátrumot hozná előnyös helyzetbe, nem fordulhat elő. Ezt azok is látni fogják majd a számadatokból, akik ilyen sértő jellegű megjegyzésre merészkednek. Nagy a felelősségem: a Vidéki Színházigazgatók Egyesületének vezetőjeként lettem a bizottság tagja, nekem a vidéki teátrumok érdekét kell képviselnem a bizottságban úgy, hogy a nem vidéki színházak működését is szem előtt kell tartanom. A fővárosi teátrumok működése nagyban hasonlít a vidékiekéhez, de az a fajta felelősség, amely a vidékiek esetében fennáll, már más: nekünk tizenkilenc megye lakosságát kell kiszolgálnunk. A xlegtöbb esetben egy vidéki színház a helyi kulturális, művészeti élet vezető intézménye, amelynek falain belül a fotográfia, a képzőművészet, a zene, a táncművészet, az irodalom is megjelenik. A vidéki színház szellemi műhely is, amely közfeladatának definiálása kiemelt célunk. Ám nagyon nem mindegy a minőség: a minőségbiztosítás bevezetése, annak a meghatározása, mit is jelent valójában a minőség a színházművészeten belül, szintén ránk vár. Én erről információkat a vidéki színházak felől tudok hozni, továbbá a cirkuszművészetre is van rálátásom. A Színházművészeti Bizottság öt tagja egy-egy szakterületet képvisel, a különféle érdekeket a szakterületekkel való egyeztetések után igyekszünk majd összehangolni.
– Eszerint a bizottság megalakulása „tiszteletére” megjelent eszmefuttatások, amelyek szerint öt ember majd kigondolja egy asztalnál, kinek mi jár, hamis képet fest a teátrumok jövőjéről?
– Olyannyira, hogy amióta a Vidéki Színházigazgatók Egyesületének elnöke vagyok, még nyilatkozatot sem tettem anélkül, hogy előtte minden taggal ne egyeztettem volna. Döntés sem született egyeztetés nélkül. De nem érdemes a huhogókra túl sok időt fordítani, mikor többek között most is meg kell erősítenünk, hogy a színházi társulati lét Magyarország egyedülálló, kiemelten támogatandó pozitív sajátossága. Hiszen a társulatos színházak a rokon művészeteket is integráló műhelyek, ha megszűnnének, ha befogadó, produkciós teátrumokká válnának, akkor azokban a megyékben, városokban fontos alkotóközösségek robbannának szét. Főként, ha egy adott város színházában folyó munka a helyi közösség részére nemzetstratégiailag is fontos értéket képvisel. A bizottságnak olyan szempontokat is meg kell fogalmaznia, amelyeket az előadó-művészeti törvény korábbi változata elmulasztott: többek között hogy a színház hogyan kapcsolódik az oktatási rendszerhez, miben tud támaszt nyújtani a családoknak, hol tud katarzist adni, közösségépítő szerepet vállalni, hogyan tudja a külföldi fesztiválokon Magyarország imázsát megjeleníteni, a határon túli magyar színházi közösségeket integrálni, vagy mi a kommersz szórakoztatás, és mi a közösségi érdek.

Még vannak titkok

– Három tematikus évad után most a titkok évadját kezdi meg a Jókai Színház. Mi a megfejtés?
– Életünk egyik fő előrevivője a titkok felfedése: az évad szórakoztató és drámai előadásainak közös gondolata ez, a Monte Cristo grófjától kezdve Az öreg hölgy látogatásáig. Ám az egyelőre még titok, hogy januártól hogyan fog működni a színház, amikor a megye fenntartásából Békéscsaba városához kerül. Bár tudjuk, a város jó gazda lesz, nagyon szereti, büszke a színházára, még nem látjuk, hogy a tavaszra meghirdetett előadásokra mekkora lesz a fedezet.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.