Holnap este hatkor zárja első szezonját a júniusban megnyílt Szarvasi Vízi Színház, amelynek működtetését a békéscsabai teátrum látja el. Hogyan sikerült a nyitány?
– Magyarországon egyedülálló, de Európában is különlegesnek számító színházi teret hozott létre Szarvas lakossága, és nagy megtiszteltetés, hogy a békéscsabai teátrumot kérték fel e fantasztikus színházi tér működtetésére. A vadonatúj létesítmény ezer férőhelyes, két bástyával körülvett színpad vízre épült, amelynek háttere a Holt-Körös, illetve az Erzsébet-liget ősfái, mocsári ciprusok. A hétvégékre nagyszínházi előadásokat terveztünk – például a Lúdas Matyit, a Csárdáskirálynőt –, valamennyi műfajt bemutatva, kutatva, mire nyitott a publikum. Azt sejtettük, hogy a nyári fesztiválokon inkább a nagy zenés darabokra vevő a közönség, ám volt meglepetés is. Hétköznapokra húsz-harminc fős hallgatóságra számítva, bensőséges verses felolvasóesteket terveztünk, amelyek közönséget összekovácsoló, identitásnövelő eseményekké váltak. Egy-egy verses esten kétszázötvennél sosem voltak kevesebben, előfordult, hogy nyolcszáz ember tekintett meg egy-egy verses előadást. Negyven ilyen alkalom volt, az utolsón egy helyi állatorvos összegezte, hogy a nyár folyamán Szarvason több mint tizenötezren hallgattak verset. Nem hiszem, hogy a magyar színháztörténetben előfordult ehhez hasonló csoda. Lélekemelő, hogy a Jókai Színház színészei most ilyen sikerek után tudják kezdeni az évadot. Így megerősödött a hitük abban, hogy nemcsak a populáris műfajhoz kötődő „haknik” adják a nagy népszerűséget a színházművészetnek, hanem az intim, a prózára és a költészetre alapuló estek is tudnak tömegeket mozgósítani.
Életképes ötletek kellenek
– Mi volt az irodalmi estek tematikája?
– Csak annyit kértem a társulattól, ki-ki vegye le a polcáról a kedvenc kötetét, hozza el azt, ami a lelkének a legfontosabb. Voltak klasszikusok, de a szarvasi közönségnek ismeretlen délvidéki vagy Békés megyei költők, írók is kaptak egy-egy estet. A színészek, látván az érdeklődést, hihetetlen energiákat fordítottak minderre. Valaki olyan vendéget hívott, aki homokképekkel illusztrálta a Csáth-felolvasóestet, volt, aki a falujából a roma zenészeket hozta el, és roma költők verseit mutatta be. Minden előadó a saját művészetére szabta az estet, ettől vált egyedivé, változatossá a Vers a víz fölött sorozat.
– A gazdasági válság miatt sokan tartanak attól, hogy szűkül a nemzeti kultúra tere, ám a békéscsabai Ibsen Ház és a Porondszínház után most két éven belül a harmadik új színjátszóhely nyílt meg Békés megyében. Van erre kapacitás?
– A gazdasági válságnak kevés haszna van, ha mégis akad valami, akkor az, hogy megszűnnek az életképtelen dolgok, az életképesek pedig teret kapnak. Az életképes dolgok önmagukat legitimálják. A Norvég Alapból készült Ibsen stúdiószínpad Magyarország egyetlen olyan oktatószínháza, ahol a színházművészetet kiszolgáló szakmák tanulói a forgószínpadtól a zsinórpadlásig, a fénytechnikától az ügyelésig mindenről egy helyen tudnak ismereteket szerezni. Rendkívül büszkék vagyunk a Porondszínházra is, amely a cirkuszművészet és a színházművészet határmezsgyéjét kutató teátrumi térként működik, itt már a negyedik produkció születik meg. A tavalyi kapolcsi, a debreceni vendégjáték és a Békés megyei fogadtatás azt mutatja, van létjogosultsága egy ilyen különleges adottságokkal bíró térnek, ami irányt tud mutatni a cirkuszművészet megújhodásának is. A vízi színház szintén építészeti alkotás, amit tartalommal töltöttünk meg. Ez is egy helyi közösség ötleteként jött létre, ami, ha jó – építészeti, kivitelezési és működtetői – szakmaisággal párosul, bizonyíthatja létjogosultságát. Mindegyik új színházi tér először befektetés, ami nem csak pénzben, energiában is mérhető. Nyáron a színház dolgozói a szabadságuk terhére, ingyen dolgoztak Szarvason, beletették a munkájukat, a színház pedig a pénzét: kiadványok készültek, rezsit kellett fizetni. Pénzben és emberi erőforrásban legalább tízmilliós nagyságrendű az a befektetés, amelyet a működtetésére fordítottunk. Ennek a befektetésnek három év alatt meg kell térülnie, sőt, profitot kell hoznia, mert az is cél, hogy ez a színház lendítse fel a régió turizmusát. Pont a gazdasági válság idején, amikor mások bezárkóznak vagy feladják, különösen akkor kell elöl járni. Mert akinek ez sikerül, az a válságból való kilábalás után az elsők közt tud célba érni.
Szellemi műhelyek vidéken
– Meglehet, e bizakodó mondatait egyes balliberális orgánumok úgy fogják majd kommentálni: könnyű optimistának lennie, hiszen létrejöttek az előadó-művészeti bizottságok, ön pedig a Színházművészeti Bizottság tagja, támogatói pénzek felett diszponál. Már olvastam ilyen gyanakvó cikket. Milyen befolyása, jogosítványa van a Színházművészeti Bizottságnak, milyen szempontok szerint dönt majd a magyar teátrumok támogatásáról?
– A Jókai Színházat amiatt, hogy a bizottság tagja vagyok, csak hátrány érheti, hiszen olyan döntés-előkészítés, amely speciálisan a békéscsabai teátrumot hozná előnyös helyzetbe, nem fordulhat elő. Ezt azok is látni fogják majd a számadatokból, akik ilyen sértő jellegű megjegyzésre merészkednek. Nagy a felelősségem: a Vidéki Színházigazgatók Egyesületének vezetőjeként lettem a bizottság tagja, nekem a vidéki teátrumok érdekét kell képviselnem a bizottságban úgy, hogy a nem vidéki színházak működését is szem előtt kell tartanom. A fővárosi teátrumok működése nagyban hasonlít a vidékiekéhez, de az a fajta felelősség, amely a vidékiek esetében fennáll, már más: nekünk tizenkilenc megye lakosságát kell kiszolgálnunk. A xlegtöbb esetben egy vidéki színház a helyi kulturális, művészeti élet vezető intézménye, amelynek falain belül a fotográfia, a képzőművészet, a zene, a táncművészet, az irodalom is megjelenik. A vidéki színház szellemi műhely is, amely közfeladatának definiálása kiemelt célunk. Ám nagyon nem mindegy a minőség: a minőségbiztosítás bevezetése, annak a meghatározása, mit is jelent valójában a minőség a színházművészeten belül, szintén ránk vár. Én erről információkat a vidéki színházak felől tudok hozni, továbbá a cirkuszművészetre is van rálátásom. A Színházművészeti Bizottság öt tagja egy-egy szakterületet képvisel, a különféle érdekeket a szakterületekkel való egyeztetések után igyekszünk majd összehangolni.
– Eszerint a bizottság megalakulása „tiszteletére” megjelent eszmefuttatások, amelyek szerint öt ember majd kigondolja egy asztalnál, kinek mi jár, hamis képet fest a teátrumok jövőjéről?
– Olyannyira, hogy amióta a Vidéki Színházigazgatók Egyesületének elnöke vagyok, még nyilatkozatot sem tettem anélkül, hogy előtte minden taggal ne egyeztettem volna. Döntés sem született egyeztetés nélkül. De nem érdemes a huhogókra túl sok időt fordítani, mikor többek között most is meg kell erősítenünk, hogy a színházi társulati lét Magyarország egyedülálló, kiemelten támogatandó pozitív sajátossága. Hiszen a társulatos színházak a rokon művészeteket is integráló műhelyek, ha megszűnnének, ha befogadó, produkciós teátrumokká válnának, akkor azokban a megyékben, városokban fontos alkotóközösségek robbannának szét. Főként, ha egy adott város színházában folyó munka a helyi közösség részére nemzetstratégiailag is fontos értéket képvisel. A bizottságnak olyan szempontokat is meg kell fogalmaznia, amelyeket az előadó-művészeti törvény korábbi változata elmulasztott: többek között hogy a színház hogyan kapcsolódik az oktatási rendszerhez, miben tud támaszt nyújtani a családoknak, hol tud katarzist adni, közösségépítő szerepet vállalni, hogyan tudja a külföldi fesztiválokon Magyarország imázsát megjeleníteni, a határon túli magyar színházi közösségeket integrálni, vagy mi a kommersz szórakoztatás, és mi a közösségi érdek.
Még vannak titkok
– Három tematikus évad után most a titkok évadját kezdi meg a Jókai Színház. Mi a megfejtés?
– Életünk egyik fő előrevivője a titkok felfedése: az évad szórakoztató és drámai előadásainak közös gondolata ez, a Monte Cristo grófjától kezdve Az öreg hölgy látogatásáig. Ám az egyelőre még titok, hogy januártól hogyan fog működni a színház, amikor a megye fenntartásából Békéscsaba városához kerül. Bár tudjuk, a város jó gazda lesz, nagyon szereti, büszke a színházára, még nem látjuk, hogy a tavaszra meghirdetett előadásokra mekkora lesz a fedezet.
origo.hu
Itt vannak a legújabb kormányzati bejelentések - ÉLŐ
