Egyházi kampány a metrótól a világhálóig

Októberben ismét népszámlálás lesz Magyarországon. Jövő keddtől péntekig viszik ki a népszámlálás kérdőíveit a számlálóbiztosok a lakosok címére. Az egyházak is lázas kampányt folytatnak, hiszen a korábbi gyakorlattal ellentétben a mostani népszámlálás során nemzetiségi, nyelvi kötődésükről, vallási, kulturális gyökereikről is szabadon nyilatkozhatnak az állampolgárok.

A népszámlálás – amely összesen 19 milliárd forintba kerül majd – október elsején kezdődik, a negyvenezer számlálóbiztos egy hónapon keresztül keresi majd fel az embereket otthonaikban. A személyi kérdőív kitér majd az etnikai és a vallási hovatartozásra is.
A Magyar Katolikus Egyház a tömegközlekedési eszközökön elhelyezett plakátokkal szeretné elérni, hogy az idei népszámláláskor minél többen vallják magukat katolikusnak. „Népszámláláskor valljuk meg, hogy katolikusok vagyunk!” – hirdeti a plakát, amely a budapesti metróvonalakon több helyen is látható. A legutolsó népszámláláskor, 2001-ben öt és fél millióan jelölték be, hogy a katolikus felekezethez tartoznak. – A tízévenkénti felmérés a társadalom mélyebb megismerésén és feltérképezésén túl a gazdasági, az egészségügyi, az oktatási, a szociális és a kulturális fejlesztések tervezésekor is alapul szolgál. Éppen ezért a társadalom jövője szempontjából is fontos, hogy megvallja a katolikus egyházhoz való tartozását. Jézus mondja: „Azokat, akik megvallanak engem az emberek előtt, én is megvallom majd mennyei Atyám előtt” – írja Erdő Péter bíboros, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) elnöke felhívásában.
A Magyarországi Református Egyház (MRE) templomi körlevéllel, szóróanyaggal, belső terjesztésű, egyszerű plakáttal, illetve honlappal készül az októberi népszámlálásra. „Kezdje a végén!” – ez a reformátusok jelszava, amivel arra utalnak, hogy a kérdőív utolsó oldalának legalján szerepel a vallási hovatartozást firtató kérdés. – A népszámlálás intézményének elsődleges célja a számunkra, ahogy az egész társadalom és az állam számára is, hogy a lehető legpontosabb képet kapjuk a magukat reformátusnak érző emberek számáról, területi eloszlásáról, életkörülményeiről – nyilatkozta lapunknak Bölcskei Gusztáv református püspök, majd hozzátette: ebből a szempontból nem tartják szerencsésnek, hogy a mostani összeírás során nem kötelező a válaszadás, mert ez nagyban torzítja majd az eredményt, hiszen sokan valószínűleg megspórolják majd azt az időt, és kihagyják a személyi kérdőív utolsó oldalát. A református egyháznak nincs médiakampánya, vásárolt hirdetésekben nem népszerűsítik a református kötődést. Ugyanakkor komolyan veszik mottójukat: Mindenki számít! – ezért mozgósító kampányuk során a gyülekezetekre, illetve a református intézményekre támaszkodnak.
A Magyarországi Evangélikus Egyház püspöki tanácsa arra bátorít minden Magyarországon élő evangélikus hívőt, hogy éljen a népszámlálás adta lehetőséggel, és vállalja evangélikus identitását. – A népszámlálásból megtudhatjuk, hogy hazánk polgárainak hol vannak a spirituális gyökerei, ki honnan táplálkozik – nyilatkozta lapunknak Gáncs Péter, a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspöke. – A mi egyházunk hagyományosan három-nemzetiségű, hiszen a németek és a szlovákok huszadik századi kitelepítése a többi felekezetnél lényegesen érzékenyebben érintette az evangélikus egyházat. Egyidejűleg szorongás és reménység az evangélikusok számára, hogy milyen eredménynyel zárul a népszámlálás – mondta. Mint fogalmazott, szorongás azért, mert esetleg kevesebben lehetnek, mint korábban, reménység pedig a tekintetben, hogy az egyszázalékos befizetők száma mintegy tíz százalékkal nőtt, bár az összeg kisebb a korábbinál. Az evangélikus egyház vezetősége arra kérte a lelkészeket, presbitereket, hogy hívják fel a templomba járók figyelmét a vallási kérdés megválaszolásának fontosságára.
A Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) Én is magyar zsidó vagyok elnevezéssel indított kampányt. – A népszámlálás tétje az, hogy megismerjük a valós állapotot Magyarországon – nyilatkozta lapunknak Feldmájer Péter, a Mazsihisz elnöke. Kijelentette: a zsidóság számára természetesen az a tét, hogy közülük minél többen nyíltan vállalják a zsidó vallásukat. A kampányuk legnagyobb része a világhálón folyik. A Mazsihisz ellenzi, hogy törvényi szinten nemzetiséggé nyilvánítsák a zsidóságot. – Nem szeretnénk, ha a zsidóság közjogi helyzete megváltozna Magyarországon – mondta Feldmájer Péter, hozzátéve: a magyar zsidóság túlnyomó többsége a magyar nemzethez tartozónak, magyar nemzetiségűnek tartja magát, akinek a vallása zsidó. A Mazsihisz elnöke ugyanakkor arra bátorítja az érintetteket, hogy ha úgy szeretnék, a népszámláláskor nemzetiségiként is vállalják zsidó identitásukat, mert egy demokráciában mindenki úgy élheti meg a zsidóságát, ahogy szeretné.