Napi sajtószemle

Middle East Times
Az elmúlt napok erőszakos eseményei igencsak hasonlítanak a Közel-Kelet háborúihoz – véli az egyiptomi lap. Egy kicsi ország vezetője tesz egy nem kellően átgondolt és rosszul kiszámított lépést, megtámad egy kicsiny szomszédot, ezzel kivívja egy szuperhatalom haragját. Az orosz medve megsebesült, amikor a NATO felvette a tagjai közé a volt szovjet érdekszféra több országát, mint Csehországot vagy Magyarországot, de főként a balti államok esetén háborodott fel. Ám a sebesült medve borzasztóan veszedelmes tud lenni. Ezért is küldte most azt a jelzést a szomszédba: „Vigyázz velem, még mindig szuperhatalom vagyok!”. Mihail Szaakasvili ikonjához, az Egyesült Államokhoz fordult segítségért. Nem értette meg, hogy amikor a nagyfiúk játszanak, akkor nem osztanak lapot a kisfiúknak. Igen, valóban hűséges szövetséges volt, ám a politikában nincs örökös ellenség vagy barát, hanem kizárólag az érdekek számítanak. Nézzük csak meg
a régi amerikai barátokat: az iráni sah, a Fülöp-szigeteki Marcos, a nicaraguai Somoza, a chilei Pinochet vagy a kubai Batista. A volt szovjet szövetségesek sincsenek sokkal jobb bőrben. A legvalószínűbb az, hogy az oroszok megvárják, míg a grúzok aláírják a teljes és feltételek nélküli megadást, majd a grúz elnököt letartóztatják, és háborús bűnösként bíróság elé állítják.


The Washington Post
Mihail Gorbacsov, a Szovjet Kommunista Párt utolsó főtitkára élesen bírálta az Egyesült Államokat, mert szerinte Washington óriási hibát követett el azzal, hogy abban a hitben ringatta a grúzokat, hogy minden kockázat nélkül képesek katonai inváziót indítani Dél-Oszétia ellen. A Nobel-békedíjas egykori szovjet elnök szerint már az elhibázott lépés volt, hogy az Egyesült Államok egyáltalán megjelent a térségben, és ezáltal megbolygatta a Kaukázusban kialakult érdekszférákat. Gorbacsov úgy véli, hogy a régió békéje mindenkinek érdekében áll, de Grúziának végre észre kellene vennie, hogy közös gyökerei nem az Egyesült Államokkal, hanem Oroszországgal vannak. Az egykori szovjet vezető szerint Moszkvának nem célja a terjeszkedés, ám jogos érdekei vannak ezen a területen. „Az ENSZ Biztonsági Tanácsának Grúziáról szóló megbeszélései alkalmával a Nyugat mindig is pozíciókat akart szerezni a térségben, és emiatt már a konfliktust megelőzően sem tudott hatékonyan cselekedni” – jegyzi meg Gorbacsov, aki szerint Szaakasvili az Egyesült Államok nélkül képtelen lett volna cselekedni. Épp ezért – állítja az egykori szovjet vezető – Oroszországnak erre mindenképp válaszolnia kellett. A háttér ismeretében Moszkvát felelőssé tenni a „védtelen Grúzia” elleni agresszió miatt nemcsak álszent, de embertelen is – mondta Gorbacsov.