Ezermilliárdot veszített a lakosság

Mellbevágó adatokat közölt tegnap a Magyar Nemzeti Bank (MNB) az ország és a lakosság pénzügyi helyzetéről. Az államadósság majdnem elérte a bruttó hazai termék (GDP) 80 százalékát, egy év leforgása alatt 1077 milliárd forinttal nőtt az ország tartozása, amely immár kezelhetetlen mértékűvé vált. Egy munkavállalóra ugyanis ma öt és fél millió forintnyi államadósság jut, így az úgynevezett aktív foglalkoztatottak – vagyis a közmunkásokat és a részmunkaidős alkalmazottakat leszámítva – keresete lassan már nem lesz elég az adósságnövekmény fizetésére. Az eladósodás felgyorsulását mutatja, hogy tavaly decemberben egy munkavállalóra még „csak” mintegy ötmillió forint államadósság-teher jutott, kilenc hónap alatt tehát tízszázalékos emelkedést mutatnak a számok. Összehasonlításképpen az államadósság 2002 elején még a GDP 55 százalékát sem érte el, vagyis hazánk ekkor még bőven az euró bevezetéséhez szükséges maximális adósságszint alatt volt.
A tegnap közölt adatsorból az is kiderül, hogy a 2002-től folyamatosan növekvő államadósság ledolgozásának másik korlátja, hogy az államháztartásban hat százalékkal több a kiadás, mint a bevétel, vagyis az idei évre tervezett, „kőbe vésett” 3,9 százalékos túlköltekezési plafon egyre kevésbé tűnik teljesíthetőnek. A Nemzetközi Valutaalapnak tett vállalás már csak úgy lenne elérhető, ha az utolsó negyedévben az adóemelések és a kiadáslefaragások éreztetnék a hatásukat. Az utóbbi hónapok bevételei – különösen a fogyasztás miatt visszaeső áfa miatt – azonban kevés optimizmusra adhatnak okot. Ráadásul a csökkenő foglalkoztatás miatti kiadásnövekedés, valamint a vártnál nagyobb mértékű, 7,2 százalékos GDP-visszaesés önmagában is boríthatja az eredetileg is túl optimista terveket. A júliustól szeptemberig tartó időszakot vizsgáló jegybanki jelentés szerint a kormányzat főként hosszú lejáratú külföldi hitelfelvétellel és államkötvény-kibocsátással fedezte a három hónap alatt 210 milliárd forinttal emelkedő hiányt.
A jegybank adatsora szerint a hazai banki hitelezésből majdnem eltűntek a devizában folyósított kölcsönök, és jobb híján a forintkölcsönöket választja a lakosság. A háztartások helyzete rengeteget romlott az utóbbi egy évben. A forint árfolyamának romlása miatt a devizában eladósodottak hitele közel ezermilliárd forinttal növekedett. Az adat azért is enynyire lesújtó, mert tavaly szeptember végén a hazai fizetőeszköz árfolyama még 243 forint volt, szemben az idén szeptemberi 270 forint/euró kurzussal. Mindez azt jelenti, hogy egy év alatt még új hitel felvétele nélkül is átlagosan tíz százalékkal értékelődött fel a lakosság devizaadóssága. A megtakarítások a válság miatti óvatosság ellenére is csak alig növekedtek, és ez sem annak köszönhető, hogy a lakosság betétei felhalmozódtak volna, hanem sokkal inkább a hitellehetőségek beszűkülése áll a viszonylagos javulás hátterében. A elmúlt egy évben a háztartások alig vettek fel több hitelt, mint amennyit visszatörlesztettek, sőt az utóbbi fél évben már több volt a hitel-visszafizetés, mint az újonnan folyósított hitelek. Ennek ellenére összességében még mindig nagyon magas a devizakölcsönök aránya, a jegybank adatai szerint több mint 6500 milliárd forintnyi devizával tartozik a lakosság a bankoknak. A forint gyengülésén felül az ország kockázatának megemelkedésével együtt növekedtek a hitelek költségei is, amit a pénzintézetek áthárítottak az adósokra.