A bíróság ugyanakkor elnapolta a döntést a vállalatot megillető kártérítés ügyében. A volt vezetés 98 milliárd dollárt követel, amely összeg megközelítőleg Oroszország éves védelmi kiadásai duplájának felel meg. A strasbourgi testület hatvanéves fennállása óta ez a legmagasabb összeg, amelyről döntenie kell – emlékeztetett a Le Monde című párizsi napilap.
Az Európai Emberi Jogi Bíróság döntésében megállapította, hogy az orosz hatóságok nem szándékosan követtek el jogsértést a Jukosz felszámolására és eszközkészletének lefoglalására, mindazonáltal nem hagytak elég időt arra, hogy a vállalat 2000-ben megfelelően elkészíthesse adóügyi dossziéját. A megfellebbezhető döntésben az európai bírák Oroszországot elítélték a tulajdonhoz való jog megsértése miatt, a 2000–2001-es adóügyi kiigazítások keretében megállapított büntetések kiszámolását és kiszabását érintően. Nem látták ugyanakkor bizonyítottnak az olajcég volt vezetőinek azon állításait, miszerint a Jukosz vagyona ellen „burkolt kisajátítást” hajtottak végre, és hogy a „társaságot szándékosan tették tönkre”.
A Jukosz hanyatlása 2003 nyarán kezdődött. A társaság ellen ügyészségi eljárás indult, miután vezetője, Mihail Hodorkovszkij nyilvánosan közölte, hogy a 2003. decemberi helyhatósági választásokon két ellenzéki pártot fog támogatni. Moszkvában abban az időben azt is szinte kész ténynek tekintették, hogy a leggazdagabb orosz olajbáró 2008-ban indulni fog az elnökválasztáson.
Hodorovszkijt 2005 májusában nyolc év szabadságveszésre ítélték pénzmosásért, sikkasztásért és csalásért, majd 2006-ban 14 külföldi bank kezdeményezte a Jukosz csődjének kimondását, mivel a társaság nem tudta törleszteni a bankkonzorciumtól 2003-ban felvett, egymilliárd dolláros kölcsönt. A külföldi bankok ezt követően eladták a konzorciummal szembeni követelésüket 482 millió dollárért az orosz állami Rosznyeft olajtársaságnak, amely így az orosz adóhivatal után a második legnagyobb hitelezőként folytatta a csődeljárás kezdeményezését. A Jukosz felszámolása 2007 novemberében befejeződött: a követelések 8 százalékát nem tudta a csődbiztos kifizetni a hitelezőknek, és zömmel az állam, illetve néhány nagyvállalat nem kapta meg követeléseit.
(MTI)
Ha óvni akarja az erdőket, akkor ilyen fenyőt ne vegyen! Még az emberi szervezetet is károsítja















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!