Elveszett a Kopaszi-gát közvagyon jellege

A kormányfő bizalmasa nem csekély politikai támogatást is kapott felhőkarcolója építéséhez.

A „mézeshetek” nem tartottak sokáig, még egy kapavágást sem tettek, és a hatalmas közvagyon apadásnak indult: Leisztingerék 2003 decemberében azonmód 25 százaléknyi részt kivásároltak. A 2006-os önkormányzati választás után az addig elképzelhetetlen hármas, az MSZP–SZDSZ–MDF vezette testület további 24 százalékot adott el pályázat nélkül, összesen 1,8 milliárd forintért.

Az akkor ellenzéki Fidesz becslése szerint legalább ötmilliárd forintos kár érte az önkormányzatot. Vizsgálóbizottság létrehozását kezdeményezték, és felvetették a kerületvezetés büntetőjogi felelősségét is azután, hogy a HVG megírta: a Leisztinger Tamás nevével fémjelzett Arago Befektetési Holding Zrt. eladta az immáron Öböl Invest Kft.-ben birtokolt üzletrésze 75 százalékát az egyik legnagyobb portugál építőipari cégcsoport, a Mota-Engil három társaságának. A névértéken mintegy 4,3 milliárd forintos üzletrész vételára 25 milliárd körüli összeg volt.

A jelenlegi MSZP-elnök, Molnár Gyula akkori polgármester tehát hiába ígérte meg 2005. október 18-án, a XI. kerületi képviselő-testület ülésén, a meglévő üzletrész tartósan önkormányzati tulajdonban marad. Pedig azzal érvelt: csak így biztosítható, hogy a projekt hasznából az önkormányzat is részesüljön.

Molnár Gyula a Magyar Nemzetnek saját pálfordulásáról azt mondta: az önkormányzat több mint 30 százalékos nyereséggel száll ki az üzletből. – A bevitt 36 hektárnyi terület fele az öböl, tehát víz volt, és az eredetileg alig több mint másfél milliárd forintos összeg helyett 2 milliárddal szálltunk ki az üzletből – indokolta magatartását az MSZP-s.

A mai viták kapcsán különösen érdekes, hogy a helyi képviselők a Gyurcsány-kormány idején rendeletet alkottak a Kopaszi-gát környéki telkek egyesítéséről, és olyan szabályozási tervet fogadtak el a területre, amely szerint akár 55 méter magas toronyházak is épülhetnek. A fejlesztést igazolandó, Molnár Gyula 2007 nyarán Demszky Gábor SZDSZ-es főpolgármester jelenlétében avatta fel azt a magántulajdonú parkot, amely a 750 méter hosszú Kopaszi-gáton húzódik, és reggel 6 és este 10 óra között ingyen látogatható. A több mint 50 ezer négyzetméteres zöldfelületet is magában foglaló sétányos pihenőterületen csaknem tucatnyi faház épült, és a Lágymányosi hídhoz közel eső részen egy leendő hajóállomás és vízi rendőrség üvegépületét is felhúzták.

Kétségtelen, a park sokkal kulturáltabb lett, mint a korábban elhanyagolt, gazos és szemetes terület. Jelenleg is ez a helyzet, azonban a nagy fejlesztés elmaradt, a Kopaszi-gátnak ma sincsenek tömegközlekedési kapcsolatai, s az ígéretek ellenére nem hozták létre a Budai Parkszínpadot kiváltó vízi színházat sem. A „Kopaszi-gate” utóélete legalább olyan szövevényes és bonyolult lett, mint a tizenhárom éve kezdődött történet maga. A kilenc esztendeje lezárult önkormányzati vizsgálatot ugyanis az akkori hatalom titkosította. A Fidesz kezdeményezésére „paritásos” alapon létrehozott, „ingatlanok hasznosítását vizsgáló, ideiglenes bizottság” jelentésének két változata közül végül azt fogadták el, amely többek között azt állapította meg, hogy az ügyben minden szabályosan történt, a polgármester pedig maradéktalanul végrehajtotta a testület céljait. Molnár Gyula fegyelmi felelősségének megvizsgálását még csak szavazásra sem bocsátották.

Kupper András, a Fidesz akkori XI. kerületi frakcióvezetője szakértők számítására hivatkozva már azt állította, hogy 10-15 milliárd forintos haszontól esett el a XI. kerületi önkormányzat a Kopaszi-gát, illetve a Lágymányosi-öböl elherdálásával. A mai kormánypártok hűtlen kezelés gyanújával, ismeretlen tettes ellen tettek büntetőfeljelentést. A Fővárosi Főügyészség el is rendelte a nyomozást, ám az eljárást a 2010-es országgyűlési választás előtt meg is szüntették.

Egy, a Kopaszi-gát melletti 3,8 hektáros ingatlan ügyében viszont vádemelésig jutottak Molnár Gyula és volt helyettese, az akkor SZDSZ-es Lakos Imre ellen. A Központi Nyomozó Főügyészség 2009 végén indított nyomozást a gát területéhez csatolt 3,8 hektáros terület apportja ügyében. A XI. kerület 2006 nyarán közel tízezer forintos négyzetméteráron a Kincstári Vagyoni Igazgatóságtól (KVI) vásárolta meg azt a Budafoki út és a Dombóvári út sarkán lévő 38 hektáros területet, amelyet azonnal saját cégébe, a Buda-Hold Kft.-be vitt be több mint 410 millió forintos értékben. Az ingatlan végül a Kopaszi-gátat, illetve az öböl körüli területeket birtokló Öböl XI. Kft.-hez került egy, a Buda-Holddal alapított közös cég révén, így Újbuda legértékesebb területe egybefüggővé vált, a Dunától a Budafoki útig. A kerület eredetileg „nyomott áron” juthatott az állami tulajdonhoz, mert közhasznú célokra igényelte.

A balliberális politikusokat és társaikat a Fővárosi Törvényszék 2012-ben első fokon felmentette a hivatali visszaélés vádja alól, a másodfokú bíróság, a Fővárosi Ítélőtábla viszont 2013-ban az ingatlanátjátszás miatt Molnár Gyulára nyolc hónap letöltendő börtönbüntetést, Lakos Imrére pedig hat hónap két évre felfüggesztett szabadságvesztést szabott ki. A két ellentétes ítélet miatt a harmadfokon eljáró Kúria 2014-ben végül bizonyítottság hiányában jogerősen felmentette a volt önkormányzati vezetőket.

– Az üzletember (Leisztinger Tamás – a szerk.) milliárdokat keresett, az önkormányzat pedig 3,5 milliárd forintos vagyoni hátránnyal zárta az ügyletet – kommentálta a verdiktet több mint két és fél éve Hoffmann Tamás, Újbuda fideszes polgármestere. Majd ez év elején jött a hír: a Kopaszi-gát területét birtokló, de nem fejlesztő portugál tulajdonosoktól a kormányfő bizalmasának, Garancsi Istvánnak a cége „vásárolt be”.

Csakhogy az egykori közvagyonhoz közpénzből jutott: akárcsak Andrew G. Vajna kormánybiztos és médiumtulajdonos érdekeltsége, Garancsi is az állami tulajdonú Eximbanktól kapott óriási hitelt. A Kopaszi Gát Kft.-t a Market Asset Management Kft. és a River Dunainvest Kft. vette meg. A magánügyletéhez nyújtott 16,5 milliárdos közkölcsönhöz nem csekély politikai támogatás is járt: a BudaPart nevű beruházás részeként Garancsi István úgy építtetheti meg a városképbe belelógó 120 méteres felhőkarcolót, hogy közérdekű fejlesztéseket is vállalt. Csakhogy ezek a vállalások – a budai fonódó villamoshálózat meghosszabbításának tervezése, kerékpárút építése, féltucatnyi jelzőlámpás csomópont kialakítása és a Mol-Bubi kerékpárkölcsönző hálózat 3,5 milliárd forint értékű bővítése – mind-mind az új magánberuházás megközelíthetőségét, végső soron a befektető hasznát szolgálják majd.