Ungár Péter: Vannak vitáink édesanyámmal

„Nemmel szavaztam, de nagyon rossz érzés volt, hogy mintha legitimáltam volna a kormány kampányát.”

– Mit szólt az édesanyja, Schmidt Mária – aki a Fidesz értelmiségi holdudvarának kiemelkedő alakja – ahhoz, hogy önt az LMP elnökségébe választották?
– Annak ellenére, hogy sok kérdésben nem ért egyet a politikai tevékenységemmel, szerintem a sikeremnek örült.

– A vasárnapi ebédeknél azért szóba kerül, mi a helyzet az LMP és a Fidesz körül?
– Nagyon kemény politikai vitáink vannak. Kiemelkedik ezek közül, hogy szerinte jó, ha Orbán Viktor Magyarország miniszterel­nöke, szerintem pedig ez nem szolgálja az ország érdekét.

– Nem érzi úgy, hogy a családi háttere hátráltatja az LMP-t? Hiszen nem biztos, hogy ellenzéki pártként éppen a családi kötődései miatt minden fronton tudják a kormányt támadni.
– Úgy gondolom, hogy az LMP mindig támadja a kormányt akkor, ha az nem képviseli a nemzeti érdeket. A párton belül pedig az az általánosan elfogadott hozzáállás, hogy az embert nem a családja, hanem a cselekedetei alapján ítélik meg.

– Az édesanyjához fűződik az ’56-os emlékdal esete is, amelyet az ellenzék egy emberként kritizált, az LMP hangját viszont nem igazán lehetett hallani.
– Az Átlátszó derítette ki a dal hátterét, itt már egy politikai pártnak nem volt több szerepe.

– Eddig nem volt gond, ha a sajtó valamit korábban kiderített. Ezek után is úgy érzi, hogy nem gátolja a pártját?
– Nem gátolom.

– Hogyan emlékezik vissza arra az időszakra, amikor még 2006-ban édesanyja George Orwell Állatfarmját idézve írt arról, hogy Jones gazda, vagyis Orbán Viktor nem fog már visszajönni?
– Életkoromból adódóan abban az időszakban nem voltam sem politikacsináló, sem igazán politikafogyasztó, így nehezen tudnék bármit is mondani.

– Spéder Zoltánnal milyen viszonyban van?
– Nem szoros, de személyes kapcsolat van közöttünk.

– Legutóbb a Budapesti Ingatlan Hasznosítási és Fejlesztési Nyrt., vagyis a BIF kapcsán cikkezett a sajtó arról, hogy Spéder Zoltán összefogott Schmidt Máriával; vagy éppen ellenkezőleg, Spéder Zoltánt „kicsinálták” a cégből. El tudja mondani néhány mondatban, mi is történt?
– A BIF egy tőzsdén jegyzett ingatlanfejlesztő cég, amelyben én örökléssel szereztem részesedést édesapám halála után 2006-ban. A részvények jelentős része a családi cégünké – én nem vagyok benne vezetőségi tag –, illetve két olyan üzletemberé volt, mint Spéder Zoltán és Nobilis Kristóf. Ezeknek az embereknek az érdekei néha megegyeznek, néha pedig különböznek. Én őszintén nem tudom elmondani, hogy pontosan mi történt.

– Puszta véletlen, hogy ön ugyanannak a személynek adott el részvényeket, aki Spéder Zoltántól is – a hírek szerint – bőven áron alul megvásárolta az összes részvényét?
– Az igazgatótanács által kezdeményezett egyik tranzakció után engem a törvény kötelezett, adjak el részvényeket. A részvénytársaság az elmúlt időszakban nem volt a legértékesebb cégek között, így részvényeket is nyilván olyan ember akart venni, akinek célja volt, hogy minél többet szerezzen.

– Az LMP-re visszatérve: mit gondol, Schiffer András távozása után talpra tudtak állni?
– Ahhoz képest, milyen nagy problémát jelent egy pártnak, ha az egyik alapítója és legmeghatározóbb politikusa visszavonul, úgy érzem, mi jól viseltük. Voltak gondok, ezt nem tagadom, de ennek ellenére összességében meg tudtuk tartani a támogatói bázisunkat, és továbbra is tudjuk képviselni azt, ami miatt többek között András is létrehozta ezt a pártot.

– Hadházy Ákos ön szerint tudja pótolni a korábbi társelnök, Schiffer András által maga után hagyott űrt?
– Senki sem pótolhatja, de Hadházy Ákos pozitív és értékes színfolt a politikában, véleményem szerint jó döntést hozott az LMP, amikor lehetőséget adott neki.

– Hogy lehet, hogy ennek ellenére nem sikerült felszólalót állítaniuk az Országgyűlésben, amikor Orbán Viktor miniszterelnök a népszavazásról beszélt?
– Sikerült volna megoldani, ha Kövér László házelnök egyenlő mércével mért volna. Eddig ugyanis nem vette ennyire a komolyan, hogy a házszabály szerint a kormányfőre csak a frakció­vezető és a helyettese reagálhat… A KDNP-ben például Soltész Miklós válaszolt a miniszterelnöki beszédre. Azóta már van két új frakcióvezető-helyettes – Szél Bernadett és Hadházy Ákos személyében –, úgyhogy ez többet nem fog előfordulni. Egyébként Kövér László már bocsánatot kért a tévedése miatt.

– A népszavazási kampányukban ön azt mondta, hogy a helyes válasz a kormány által feltett kérdésre a nem. Elment végül is szavazni?
– Nagy dilemma volt, mert alapvetően azt gondoltam, hogy egy értelmes kérdésről és releváns problémáról van szó, a nemzeti szuverenitás védelme és a migráció kezelésének nemzeti hatáskörben tartása ugyanis fontos kérdés. Ám a kampány nem erről szólt, hanem agitá­ciós propaganda valósult meg a Fidesz-médiában, ami mára majdnem a teljes médiát jelenti, tisztelet a kivételeknek. Szerintem ezzel a kormány megalázott mindenkit, aki úgy gondolkozott, mint én. Ennek ellenére elmentem, és nemmel szavaztam, de nagyon rossz érzés volt, hogy a voksommal mintha legitimáltam volna a kormány kampányát. Pedig a nem szavazatom nem Orbán öntömjénezésnek, hanem az unió felkészületlenségének és kapkodásának szólt, valamint annak, hogy ezzel, a – véleményem szerint – sorskérdéssel sokkal többet és mélyebben kell foglalkozni, mint eddig.

– Ha ön így vélekedik, akkor az LMP miért nem támogatja a kormány alaptörvény-módosítását?
– Maga a módosítás semmilyen jogi következménnyel nem jár, szerintem nem szolgálja a nemzeti szuverenitást. Az alaptörvény-módosítás része az agitprop kampánynak. Azt kellene a Fidesznek megértenie, hogy országunk alaptörvénye nem az MTI, ahova beküldheti az azon a héten kiötlött közleményeit. Ráadásul vannak benne meglehetősen ellentmondásos részek, például az „idegen” szót használja a „nem magyar állampolgár” kifejezés helyett.

– Ha gondjaik vannak a szöveggel, miért nem mentek el egyeztetni? Pont az „idegen” szó az, amelyet a Fidesz, a KDNP és a Jobbik tárgyalásai után átírhatnak.
– A Fidesz nem volt a helyzet magaslatán, hogy el tudja mondani, kinek hová kell mennie egyeztetni. Ezek a tárgyalások fontosak, de megértem a társ­elnököket abban, hogy elképesz­tően frusztráló, amikor valaki érvekkel próbál a másikra hatni, az pedig a Habony-művekben kreált különféle panelekkel tud csak válaszolni. A parlamentben az LMP természetesen el fogja mondani a véleményét.

– Van egy meghívásuk a civilektől az október 23-i rendezvényükre, a baloldali ellenzéki pártok már jelezték, hogy elmennek. Önök?
– Gyurcsány Ferenccel együtt, tíz évvel 2006 után az Astoria közelében nem szeretnénk lemosni az ő gyalázatát. Ez szerintem teljesen érthető.