A következő hetekben jelennek meg az Európai Unió hivatalos lapjában a koncessziós pályázati felhívások a Budapestről a nyugat-balkáni célállomásokra közlekedő légi járatok üzemeltetésére – közölte a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) a távirati irodával. A tárca ezzel elismerte a Világgazdaságnak azt az értesülését, miszerint a Malév után hagyott űrt koncessziókkal töltené be az állam. Az NFM közölte, a nyertes légi fuvarozókkal a tervek szerint június végéig köthetik meg a négyéves időtartamra szóló szerződéseket. Mint azt a tárca felidézte, a Malév leállásával több korábbi desztináció mindmáig nem érhető el átszállás nélkül a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtérről. Annak ellenére sem, hogy a mielőbbi járatindításra például a nyugat-balkáni fővárosok vagy Szófia irányába külgazdasági, külpolitikai, turisztikai és kulturális szempontokkal alátámasztható igények vannak. – A hiányzó útvonalak üzemeltetése az elmúlt évek tapasztalata szerint piaci alapon nem jelent vonzó perspektívát a légitársaságok számára, a közvetlen összeköttetések megteremtése így kizárólag állami hozzájárulással biztosítható – közölte az NFM. Mint kiemelték: a nyilvános pályázaton nyertes légitársaságok monopolhelyzetben szolgálhatják ki az érintett útvonalakat, és igényt tarthatnak egyfajta kompenzációra is, amely az érintett útvonalakon elszenvedett üzemeltetési veszteségek ellentételezésére és egy „ésszerű profit” biztosítására szolgálhat.
Az orosz Szuhoj repülőgépgyár a hét elején jelentette be, hogy tárgyalásokat folytat az állammal egy nemzeti légitársaság létrehozásáról. A cég hat gépet ajánlott fel, és jelezte, hogy az üzemeltetést pénzzel is támogatná. Tasó László közlekedésért felelős államtitkár megerősítette a tárgyalások tényét, részleteket azonban nem közölt. Lapunk információi szerint a Szuhoj által felajánlott Superjet 100-as gépeket nem újonnan gyártanák le, hanem a cég raktárában pihennek, mivel több korábbi megrendelés sem teljesült. (A 2011-ben forgalomba helyezett repülőkből eddig körülbelül 100-at szállított le a Szuhoj, és további 270-re van megrendelés.)
– Egy légitársaság felállításához legalább másfél-két évre van szükség. Ám ha a nyugat-balkáni útvonalakra az elkövetkező négy évre talál szolgáltatót az állam, akkor már nem lesz meg az a piaci rés, ami megfelelő bázist jelentene egy új, nem fapados légi cégnek – mondta érdeklődésünkre a Magyar Közforgalmi Pilóták Egyesületének elnöke. Demeter Csaba szerint egy nemzeti légitársaság feladata lehetne, hogy „ráhordja” az utasokat a nagyobb járatokra. Ezt a feladatot látta el a Malév is, a diszkont társaságok profiljába ez azonban nem fér bele. Más kérdés – tette hozzá a szakértő –, hogy időközben átalakult a piac, a ferihegyi repülőtér a Malév megszűnésével elvesztette elosztó szerepkörét, és fapados repülőtérként funkcionál.