Szankciókkal védené Netanjahut az amerikai szenátus

Az Egyesült Államok szenátusa szankciókkal fenyegeti a Nemzetközi Büntetőbíróságot (ICC), ha nem vonja vissza a Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök elleni letartóztatási kérelmét. John Thune, a szenátus januártól hivatalba lépő republikánus többségi vezetője szerint Izrael védelme nem lehet pártpolitikai kérdés.

2024. 11. 18. 21:12
John Thune szenátor sajtótájékoztatót tart, miután a szenátus republikánus frakciója megválasztotta a szenátus többségi vezetőjének 2024. november 13-án.
John Thune szenátor sajtótájékoztatót tart, miután a szenátus republikánus frakciója megválasztotta a szenátus többségi vezetőjének 2024. november 13-án. Fotó: Anadolu via AFP
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Az amerikai szenátus újra reflektorfénybe helyezte a Nemzetközi Büntetőbíróságot (ICC), miután az intézmény májusban letartóztatási parancsot adott ki Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök, Yoav Gallant volt védelmi miniszter és három, azóta elhunyt Hamász-terrorista ellen. Az ICC vádjai háborús bűnöket és emberiesség elleni bűncselekményeket tartalmaznak az október 7-i támadások kapcsán.

John Thune, a januártól hivatalban lévő republikánus többségi vezető, vasárnap egyértelmű üzenetet fogalmazott meg az ICC-nek. Thune közölte, hogy amennyiben a bíróság nem vonja vissza a letartóztatási kérelmeket, a szenátusnak azonnal szankciós jogszabályokat kell elfogadnia

Ha Chuck Schumer jelenlegi demokrata vezető nem lép, akkor a republikánus többség lesz az, amely Izrael mellett kiáll

– írta a politikus a közösségi médiában.

Thune kijelentése összhangban áll egy, Tom Cotton republikánus szenátor által júniusban benyújtott törvényjavaslattal, amely szankciókat követel az ICC ügyészei ellen, ha amerikai, izraeli vagy más szövetséges állampolgárokat ér célzott támadás. 

A törvényhozási lépés alapját az ICC korábbi, az Egyesült Államokkal szembeni vizsgálatai adják, különösen a 2003–2004-es afganisztáni titkos fogva tartási programok ügyében.

A Trump-adminisztráció 2020-ban már bevezetett szankciókat az ICC ellen, amelyek nemcsak egyéni ügyészeket érintettek, hanem az intézmény egész működésére is hatással voltak. A szankciók bankszámlák befagyasztásától kezdve nemzetközi utazási tilalmakig terjedtek, és jelentős zavart keltettek a bíróság működésében.

Egyes szakértők, mint például Richard Goldberg, a Foundation for Defense of Democracies tanácsadója, úgy vélik, hogy az amerikai szankciók hozzájárultak Karim Khan, az ICC főügyészének visszafogottabb hozzáállásához az izraeli és amerikai ügyekben. 

Goldberg ugyanakkor figyelmeztetett: a jelenlegi ügyben az ICC akár „büszkeségi jelvényként” is viselheti a szankciókat, ezért a szankciók szélesebb körű alkalmazását javasolta, például a bíróság finanszírozásának megnehezítését.

Az ICC várhatóan három hónapon belül dönt a letartóztatási kérelmek ügyében, bár az előző, Vlagyimir Putyin elleni kérelem esetében a döntést egy hónapon belül meghozták.

Mindeközben az amerikai politikai színtér tovább polarizálódik. Míg Thune és a republikánusok Izrael feltétlen támogatásáról beszélnek, addig Bernie Sanders és több demokrata szenátor az izraeli fegyvereladások korlátozását szorgalmazza, a gázai humanitárius helyzetre hivatkozva.

Borítókép: John Thune szenátor sajtótájékoztatót tart, miután a szenátus republikánus frakciója megválasztotta a szenátus többségi vezetőjének 2024. november 13-án (Fotó: AFP)

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.