Lévai Katalin: Nem leszek „kvótanő”

Nem fogadja el az SZDSZ női kvótára vonatkozó törvényjavaslatát Lévai Katalin. Erről az európai parlamenti képviselő egy budapesti nyilvános vitán beszélt pénteken.

Vannak a kvóta mellett szóló, és vannak ellene szóló érvek. Mindegyiket érdemes megfontolni. Én végül arra jutottam, hogy nem fogadom el a kvótát – mondta Lévai Katalin az általa kezdeményezett nyilvános vita kezdetén pénteken.

Az európai parlamenti képviselő két problémát is említett a törvényjavaslat kapcsán. Véleménye szerint a magyar politikai osztálynak egyik legfontosabb feladata lenne az elveszített hitelesség visszaszerzése. „Hogyan lehetne az embereket megnyerni a politikának akkor, amikor azt mondjuk, hogy csak azért hozunk be embereket a politikába, mert nőnek születtek” – mutatott rá egyik dilemmájára.

Lévai Katalin úgy érzi, hiába lenne a „kvótanő” tökéletesen alkalmas a feladatára, a többiek akkor is úgy tekintenének rá, mint aki érdemtelenül került be az Országgyűlésbe. Érdekesnek tartotta, hogy a kvóta bevezetését a liberálisok vetették fel, hiszen szerinte az homlokegyenest ellentétes az eszmerendszerükkel, amely mindig a tehetséget, a rátermettséget hangsúlyozza. Másik problémaként azt vetette fel, hogy ha a politikát szakmának tekintik, akkor melyik más szakmákra kellene kiterjeszteni a törvényjavaslatot. Hozzátette, hogy akár más diszkriminált csoportok, például a romák vagy a nyugdíjasok esetében is bevezethető lenne a kvóta.

Szabóné Müller Tímea, az Országgyűlés „nők és férfiak társadalmi esélyegyenlősége” elnevezésű albizottságnak szocialista elnöke hozzászólása elején felvállalta, hogy ő „kvótanő”. Közölte: csak annak köszönheti mandátumát, hogy az MSZP alapszabálya 20 százalékos női kvótát biztosít. „Csak és kizárólag azért kerültem be a parlamentbe, mert ezt az MSZP a Pest megyei területi listáján érvényesítette” – mondta. Hozzátette, hogy ettől függetlenül nem érzi azt, hogy érdemtelenül jutott a posztjához, mert végigjárta mind a politikai, mind a közigazgatási ranglétrát. A kvóta mellett érvelve azt mondta: érdemes lenne elgondolkozni azon, hogy a pénzügyminiszteri vagy a színházigazgatói posztra a lehetséges jelöltek ötven vagy száz százalékából válasszák ki a legalkalmasabbat.

Az ellen is felemelte a szavát, hogy egy-egy egyéni mandátum és a megyei listák sorsa, szavai szerint, gyakran a kocsmákban dől el, ahol éjfélig megkötik a kompromisszumokat. „Én nem megyek kocsmába, éjfélkor legtöbbször már a gyermekeim mellett szeretek lenni” – mondta a képviselő.

A női kvótáról szóló törvényjavaslatot két szabad demokrata képviselő, Sándor Klára és Magyar Bálint terjesztette be. A javaslat szerint a választási eljárásról szóló kétharmados törvényt akként módosítanák, hogy a pártlistákon felváltva következzenek a különböző nemű jelöltek, illetve ha egy megválasztott képviselő valamilyen okból kiesik, a helyére csak vele azonos neműt lehessen állítani.

(mti)