A pápa csak az első az egyenlő egyházi vezetők között – mondta előadásában a szisztematikus teológia professzora. Kifejtette, hogy az 1870-ben tartott I. vatikáni zsinaton a pápai csalatkozhatatlanság dogmája csak arra terjedhetett ki, hogy a pápa egyházi ügyekben nem tévedhet, közéleti kérdésekben az állásfoglalásai csak úgy értelmezhetők, mint minden más államfőé.
Szólt arról is, hogy a pápának az ex cathedra kijelentéseket lehetőség szerint kerülnie kellene, azokat csak kivételes helyzetekben lehetne alkalmazni. Véleménye szerint a pápa nem mondhat ki a Szentírással össze nem egyeztethető kijelentéseket, és a különlegesen fontos közéleti szituációkban nem biztos, hogy neki kellene megnyilvánulnia.
Ehhez kapcsolódóan Reuss András, az Evangélikus Hittudományi Egyetem tanára korreferátumában ismertette a római katolikus és az evangélikus egyház 1999-es közös nyilatkozatát, amelyben hangsúlyozták, hogy Jézus üdvösséget nem csak a katolikus, hanem a többi egyház keretében is adhat az embereknek.
Hozzáfűzte: ilyen állásfoglalás 30-40 évvel még nem lett volna elképzelhető a katolikus egyház részéről. Ezzel együtt az evangélikusok a harmadik évezredre is mintegy programot adva elismerték a közös állásfoglalásban, hogy a protestantizmus megjelenése előtt is volt igaz hitgyakorlat – folytatta.
Úgy fogalmazott, hogy az igehirdetés és a szentségek – evangélikus megközelítésben az úrvacsoraosztás és a keresztség – a legfontosabbak az egyházak életében, a szervezet kialakítása másodlagos, noha az is fontos.
MTI

Kóros elmeállapotú nő akart bírót és rendőrkapitányt ölni
A hivatalokat is megfenyegette.