Az amerikai látogatáson tartózkodó ellenzéki vezető azt mondta, „Amerikában pontosan látják, hogy Oroszország egy fölemelkedőben levő hatalom”. A Fidesz elnöke úgy fogalmazott: 1990 után „azokat a személyes, üzleti kapcsolatokat vagy titkosszolgálati hálózatokat, tehát amelyek valaha az orosz rendszert jelentették, átmentették, hibernálták, és most ezeket kiolvasztják, ennek a része a Laborc-ügy”.
Úgy tapasztalja, „amerikai észjárásban” arról van szó: „az orosz befolyás újabb nyilvánvaló bizonyítéka, hogy egy KGB-hátterű embert akar kinevezni Magyarország biztonsági szolgálatai élére”. Leszögezte, ez „magyar nemzeti szempontból is, de transzatlanti szempontból is elfogadhatatlan”.
Orbán Viktor utalt Oroszország szerepére a kulcságazatokban és Magyarország energiakiszolgáltatottságára, s hozzátette, komolyan kell venni az orosz térnyerést. Rámutatott: Oroszországnak a földrajzi közelség miatt mindig lesz valamilyen befolyása Magyarországra, de ő személy szerint nem tudja elfogadni Oroszország túlzott befolyását. Úgy látja, ma „túlzott mértékű befolyás érvényesül”.
A Fidesz elnöke az orosz kérdésről fog előadást tartani szűk körben egy washingtoni agytrösztben, a Stratégiai és Nemzetközi Tanulmányok Központjában.
A Fidesz elnöke csütörtökön New Yorkban találkozott Arthur Schneier rabbival, a New York-i Park East zsinagóga főrabbijával. A találkozó aktualitása: januárban lesz 30 éve, hogy a Szent Korona visszatért Magyarországra. E rendkívül fontos történelmi esemény „fő kivitelezője, az ügy motorja” – mondta Orbán – Schneier rabbi volt, akinek megköszönte akkori odaadását, munkáját.
A Fidesz-elnök külpolitikai kérdésekről hosszabb eszmecserét folytatott New Yorkban Richard Holbrooke volt amerikai ENSZ-nagykövettel. A Fidesz elnöke azt mondta: Holbrooke régi jó barátja Magyarországnak. A magyar NATO-tagság előkészítésében és kivitelezésében döntő szerepet játszott, és a Clinton-adminisztráció idején a délszláv válság kezelésében együttműködött a magyar kormánnyal. Kiemelt kérdésként tárgyaltak a koszovói kérdésről. Orbán Viktor kifejtette: egyetértés van arról, hogy a dél-szerbiai tartomány számára a rendezés nemzetközi biztosítékát elsősorban az Európai Uniónak és az Egyesült Államoknak kell megadnia, más külső szereplőnek döntő súllyal nem eshet latba a szava.
(mti)
