„A törvénnyel nem értek egyet, nem írom alá, nem hirdetem ki” – jelentette be döntését az államfő. Indoklásként hozzátette, hogy az egészségügyi ellátás átalakítását ő is szükségesnek tartja éppen úgy, mint a nyugdíjrendszerét. Az átalakításnak azzal a módjával szemben viszont, amelyet az egészségbiztosítási törvénynél alkalmaztak súlyos kifogásai vannak. Hozzátette: a társadalombiztosítás átalakítása véleménye szerint csak bizonyos társadalmi és politikai feltételek teljesülése esetén lehet eredményes. Mint mondta semmilyen nagy reformot nem lehet sikerre vinni a terhet viselő állampolgárok bizalma nélkül.
Sólyom László azt is kockázatosnak nevezte, ha az ilyen horderejű átalakítások parlamenti ciklusokhoz igazodnak, mert véleménye szerint legalább a reform irányában és alapjaiban megegyezésre kell jutniuk a politikai erőknek. „Ebben mind a kormánynak, mind az ellenzéknek felelőssége van” – mondta az államfő. A siker eléréséhez szükségesnek tartja az orvosok és az egészségügyben dolgozók többségének támogatását is, de legalább azt, hogy a változásokat elfogadják.
Sólyom László véleménye szerint ezek a feltételek eddig nem teljesültek, de kifogásolta a törvény több lényeges tartalmi elemét és meghozatalának módját is. Megjegyezte, hogy a készülő törvény esetében szakmai szervezetek nem, vagy csak megkésve kaptak tájékoztatást annak szövegéről, és nem állt elég idő a rendelkezésükre annak véleményezésére. Hangsúlyozta, hogy a törvényjavaslat a politikai háttéralkuk során „folyamatosan és lényegesen változott a legutolsó pillanatig”.
Éppen ezért nem értett egyet azzal, hogy a társadalom életét alapvetően és hosszú távon meghatározó törvény ilyen eljárásban szülessen meg. Véleménye szerint a törvény jövendő hatását bizonytalanná és kockázatossá teszi, hogy nem készült hozzá valódi hatástanulmány. Mint mondta, sem a számítások, sem használható külföldi tapasztalatok nem támasztják alá, hogy ez a modell eredményes legyen.
Sólyom László felhívta a figyelmet arra, hogy: „így ez egy veszélyes kísérlet, amelynek mindannyian – választási lehetőség nélkül – kényszerű kísérleti alanyai lennénk”. Kifogásolta, hogy hiányoznak azok a számítások, amelyek megmutatnák, hogy mennyi pénzt jutna a hatékonyság és az ellátási színvonal javítására. Sólyom László azt is problémásnak érezte, hogy miközben a törvény egyetlen lépésben hajtaná végre a változásokat, nem készült el a rendszer működését biztosító végrehajtási szabályok szövege. Hozzátette, hogy a rendszer lényegét adó rendelkezések is hiányoznak a törvényből.
A köztársasági elnök külföldi tapasztalatokra hivatkozva kijelentette, hogy a biztosítót addig válogatnak az egészséges és a drágán gyógyítható biztosítottak között, amíg az gazdaságilag kifizetődő. Megemlítette, hogy az országos kockázatközösség szabályozása hiányos. Kifejtette, hogy a verseny és a magántőke bevonása a társadalombiztosításba alkotmányosan lehetséges, és az adott körülmények között eredményre is vezethet, de a külföldön egyedül hatékonynak bizonyult árversenyt a törvény kizárja.
„Mindezek alapján kértem az Országgyűlést, hogy orvosolja a jogalkotási eljárás súlyos hiányosságait (...), másrészt kértem az Országgyűlést, hogy fontolja meg tartalmi kifogásaimat is, különösen a garanciák hiányát, a törvény befejezetlen voltát, a verseny korlátozottságát és a mindebből, valamint a hatásvizsgálat hiányából fakadó bizonytalanságot és túlzott kockázatot” – mondta az államfő.
Hozzátette: egy ilyen nagy reform támogatás és bizalom nélkül nem lehet eredményes. Az egészségbiztosítási pénztárakról szóló törvényt december 17-én fogadta el a parlament. A jogszabály szerint az állam 2008. január elsejével 22 egészségbiztosítási pénztárat alapítana zártkörű részvénytársasági formában, részvényeik 49 százalékára pályázhatnak magánbefektetők.
(MTI)
origo.hu
Hét elfogatóparancs van ellene, egész Európában körözik a magyar bűnözőt
