A háború Izrael és Irán között folytatódott. Izraeli adatok szerint már 1100 iráni célpontra mértek csapást. Az Izrael ellen indított iráni ballisztikus rakéták és drónok mintegy öt százaléka csapódott be izraeli területen, ezek károkat okoztak a nagyvárosokban.

Európa vezető hatalmai: a britek, a franciák és a németek megpróbálnak a háborúban közvetíteni. A német külügyminiszter Szaúd-Arábiába, Katarba és Ománba utazik. Genfbe meghívták az iráni külügyminisztert.
Izrael a háború első hetében megölte Irán legismertebb atomtudósait és a hadsereg számos vezetőjét. Az iráni vezérkari főnök halála után kinevezett utódját szintén rövid idő után likvidálták.

Iránban a vallási vezetés gyakorlatilag teljhatalmat gyakorol az élet minden területén. A lakosság jelentős része nem ért egyet ugyan a meghozott intézkedésekkel, de fél nyíltan színre lépni. Az iráni forradalom óta, 46 éve a vallási vezetés kezében van az ország. A propaganda egyik fő eszköze az Izrael-ellenesség volt. Így a lakosság attól elhatárolódna, hogy a belső változások Izrael közvetítésével következzenek be.

Az USA hatvannapos határidőt adott Teheránnak az atomalkuban. Ez lejárt. Washington követeli – többek között – az atomprogram azonnali teljes leállítását, a ballisztikus rakéták gyártásának a befejezését és Irán azonnali, feltétel nélküli kapitulációját. Irán felkérte Katart és Ománt, hogy közvetítsenek Teherán és Washington között. Oroszország pedig bejelentette, hogy készen áll az iráni atomlétesítmények átvételére és ezzel a probléma legsúlyosabb részének a megoldására.

A válság egyik tanulsága, hogy ebben a kérdésben is eltér egymástól az amerikai és az európai elképzelés a megoldásról. Merz kijelentette, hogy Izrael Európa helyett elvégezte a piszkos munkát, mire a kormánykoalíció másik partnere, a Német Szociáldemokrata Párt tiltakozott a kifejezés ellen. A háborúban megjelent a mesterséges intelligencia. Megzavarták az iráni televíziók műsorait és hamis híreket olvastak be. A háború következményeként egy újabb menekülthullám várható és a terrorcselekmények növekedése is.

A SIPRI, a világ legfontosabb békekutató intézete közzétette szokásos éves jelentését. A kilenc atomhatalom 2024-ben 11 százalékkal növelte a tömegpusztító fegyverekkel kapcsolatos kiadásait, és a készleteik további bővítését tervezi.

A szerző biztonságpolitikai szakértő