Az elmúlt napokban sajnos valamennyi háború folytatódott. Körülbelül negyven. A világ és ezen belül a sajtó kiemelten hárommal foglalkozott.
Az orosz–ukrán háborúval, ahol a sikeres ukrán dróncsapások után az orosz stratégiai légierő egy része megsemmisült vagy megsérült, ám a frontvonalakon lassan, de biztosan folytatódott az orosz előrenyomulás.
Ukrán hivatalos adatok szerint – amelyek az esetek négyötödében ugyanúgy nem igazak, mint a közzétett orosz adatok – a frontokon az orosz veszteség már meghaladta az egymillió főt.
Az ukrán csapás után sor került egy újabb Trump–Putyin-telefonbeszélgetésre. Az orosz elnök közölte, hogy orosz válaszcsapások lesznek Ukrajna ellen. Putyin bejelentette, hogy hajlandó tárgyalni Merz német kancellárral, ha felhívná őt. Ugyanakkor óvta a német vezetést attól, hogy átadja az ukránoknak a Taurus rakétákat, és ezzel Berlin a konfliktus közvetlen részesévé váljék. A németek a rakétákat nem, de az ahhoz szükséges részegységek gyártásának és összeszerelésének a jogát át akarják adni Kijevnek.
A másik, mindenki által ismert háború a gázai térségben zajlik. Ennek megértéséhez fontos azt is tudni, hogy Irán az elmúlt napokban meggyengült. Az izraeli–iráni háború kezdete óta nem voltak sem az arab, sem a muzulmán világban Irán melletti tömegtüntetések.
Irán lehetőségei a térségben csökkentek. Már nem képes olyan mértékben sem az eddig általa támogatott libanoni síita szervezet, a Hezbollah, sem a gázai szunnita Hamász, sem a jemeni húszik támogatására, mint eddig.
Ennek egyenes következménye, hogy a Hezbollah, amelynek a katonai szervezete erősebb volt, mint a libanoni hadsereg, meggyengült. A legfontosabb vezetőit az izraeli titkosszolgálat likvidálta. Nem volt képes Irán mellett a harcokba beavatkozni, és Izrael ellen egy északi frontot megnyitni. A szervezet a túléléséért küzd, és a hadereje most beolvad az ország reguláris haderejébe.
A Hamász folytatta ugyan a háborút Gázában, de szintén meggyengült. Huszonnyolcezer fős haderejének jelentős része a több mint másfél éve tartó háborúban jelentősen csökkent. Az izraeli cél – a szervezet megsemmisítése – nem következett be ugyan, de az újoncok, bár fiatalok és lelkesek, nem tudták a korábbi, jól felkészült katonákat pótolni.
A gázai térségben a harcok változó napi intenzitással folytatódnak, és a megoldásnak még csak a körvonalai sem láthatók. Bizonytalan a térség jövője egy fegyverszünet utáni helyzetről, a palesztinok lehetőségeiről, valamilyen, a felek számára kölcsönösen elfogadható rendezésről.
A palesztinkérdés hosszú távú rendezésének legfontosabb feltételei véleményem szerint a határok kérdése, a vízellátás valamilyen rendezése, Jeruzsálem jövőbeni státusa, a menekültkérdés rendezése. Ezekről még tárgyalások sem folynak.
A jemeni húszik folytatták támadásaikat Izrael ellen, döntően iráni rakétákkal. Túl nagy kárt nem tudtak okozni, de a hajók ellen indított támadások annyira megzavarták a térség tengeri forgalmát, hogy Izraelnek ugyan nem tudtak nagyobb katonai vagy gazdasági károkat okozni, de – akaratukon kívül – Egyiptomnak igen. Drasztikusan csökkent a Szuezi-csatorna forgalma és ezzel Egyiptom két fő bevételi forrásából az egyik.
Az iráni–izraeli háború az elmúlt napokban szinte mindenre rányomta a bélyegét. A G7 országok kanadai csúcstalálkozóján Trump elnök jött, látott és a konferencia vége előtt eltávozott. Korai elutazásának hivatalos oka volt, hogy döntéseket kell hoznia a közel-keleti helyzetről, de az is látszott, hogy az amerikai elnök – szemben a többi résztvevővel – nem akart újabb oroszellenes szankciókat elfogadni.
Javasolta, hogy Putyin elnök, az orosz vezető ajánlatának megfelelően, szerepelhessen közvetítőként a közel-keleti konfliktusban. Ezt főleg Macron francia elnök, de a brit és a német vezetés is elvetette.
A háború Izrael és Irán között folytatódott. Izraeli adatok szerint már 1100 iráni célpontra mértek csapást. Az Izrael ellen indított iráni ballisztikus rakéták és drónok mintegy öt százaléka csapódott be izraeli területen, ezek károkat okoztak a nagyvárosokban.
Európa vezető hatalmai: a britek, a franciák és a németek megpróbálnak a háborúban közvetíteni. A német külügyminiszter Szaúd-Arábiába, Katarba és Ománba utazik. Genfbe meghívták az iráni külügyminisztert.
Izrael a háború első hetében megölte Irán legismertebb atomtudósait és a hadsereg számos vezetőjét. Az iráni vezérkari főnök halála után kinevezett utódját szintén rövid idő után likvidálták.
Izrael célja az iráni atomlétesítmények megsemmisítése, de legalább hosszú időre a teljesítményük visszavetése. Többször megfogalmazták az iráni legfőbb vallási vezető elleni esetleges katonai csapás lehetőségét és egy iráni rendszerváltás támogatását is.
Iránban a vallási vezetés gyakorlatilag teljhatalmat gyakorol az élet minden területén. A lakosság jelentős része nem ért egyet ugyan a meghozott intézkedésekkel, de fél nyíltan színre lépni. Az iráni forradalom óta, 46 éve a vallási vezetés kezében van az ország. A propaganda egyik fő eszköze az Izrael-ellenesség volt. Így a lakosság attól elhatárolódna, hogy a belső változások Izrael közvetítésével következzenek be.
Az USA hatvannapos határidőt adott Teheránnak az atomalkuban. Ez lejárt. Washington követeli – többek között – az atomprogram azonnali teljes leállítását, a ballisztikus rakéták gyártásának a befejezését és Irán azonnali, feltétel nélküli kapitulációját. Irán felkérte Katart és Ománt, hogy közvetítsenek Teherán és Washington között. Oroszország pedig bejelentette, hogy készen áll az iráni atomlétesítmények átvételére és ezzel a probléma legsúlyosabb részének a megoldására.
A válság egyik tanulsága, hogy ebben a kérdésben is eltér egymástól az amerikai és az európai elképzelés a megoldásról. Merz kijelentette, hogy Izrael Európa helyett elvégezte a piszkos munkát, mire a kormánykoalíció másik partnere, a Német Szociáldemokrata Párt tiltakozott a kifejezés ellen. A háborúban megjelent a mesterséges intelligencia. Megzavarták az iráni televíziók műsorait és hamis híreket olvastak be. A háború következményeként egy újabb menekülthullám várható és a terrorcselekmények növekedése is.
A háború folytatódik. Az amerikai haderő légitámadást hajtott végre Iránban, az ország urándúsító létesítményei elpusztultak – jelentette be Trump elnök Washingtonban helyi idő szerint szombat este. Irán súlyos következményekről beszél.
A SIPRI, a világ legfontosabb békekutató intézete közzétette szokásos éves jelentését. A kilenc atomhatalom 2024-ben 11 százalékkal növelte a tömegpusztító fegyverekkel kapcsolatos kiadásait, és a készleteik további bővítését tervezi.
A szerző biztonságpolitikai szakértő
