Egymásért: Földesi-Szabó hallgat a milliós támogatásokról

A vizsgálattal megbízott országgyűlési bizottság keddi ülésén továbbra sem sikerült tisztázni, jelentett-e nemzetbiztonsági kockázatot a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) és az Egymásért Egy-Másért Alapítvány közötti kapcsolat. A képviselők ezúttal a civil szervezet kuratóriumi elnökét hallgatták meg.

Földesi-Szabó László a bizottság előtt azt mondta, az alapítványt 2004-ben karitatív céllal hozták létre Nagy Lajos, az NBH egykori igazgatója „ötletére és kérésére”. Utalt azonban arra, hogy a megalakulás „igazi, mélységes tartalmáról” nem nyilatkozhat, mert az titoknak minősül. Mint kifejtette, az alapítvány kuratóriumának tagjai is egy „szűk körből” kerültek ki, és jelenleg is van egy aktív és egy nem aktív nemzetbiztonsági tagja a kuratóriumnak.

Jelezte, nemrég Galambos Lajos korábbi főigazgató is csatlakozott a kuratóriumhoz. Az ügy közvélemény előtti megismerését nehezíti, hogy a képviselők a bizottság korábbi zárt ülésén számos olyan információt kaptak, amelyekről a nyitott üléseken az újságírók jelenlétében már nem beszélhettek. A képviselők így tudják, valójában milyen jellegű és célú volt a két szervezet közötti kapcsolat, esetleg milyen más feladatokat látott el, illetve úgynevezett „fedőcége” volt-e az alapítvány az NBH-nak vagy sem. Ezekben a kérdésekben csak az biztos, hogy a képviselők álláspontja eltérő.

Több képviselő kérdésében szerepelt, miként lehetséges, hogy a 100 ezer forintos tőkével létrehozott alapítvány ilyen rövid idő alatt több száz millió forint támogatást kapott, illetve tudott továbbosztani. Földesi-Szabó László, aki korábban rendőrtiszt volt, azt mondta, nem kellett „házalniuk” a cégeknél segítségért, és a sajtónyilvánosságnak köszönhetik tevékenységük ismertségét. Az ülésen többször utaltak arra, hogy Földesi-Szabó Lászlót csempészéssel és sikkasztással is gyanúsítják. A vámosok még áprilisban áfa és vám meg nem fizetése miatt indítottak nyomozást a kuratóriumi elnök és más személyek ellen. Az eddigi adatok szerint 2005 és 2007 között több mint 170 esetben kezdeményeztek vámmentes vámkezelést a Távol-Keletről származó konzervekre.

Földesi-Szabó László a bizottsági ülésen megerősítette: az egyik cégtől valóban kaptak nagy mennyiségű élelmiszer-adományokat, majd ugyanez az adományozó cég (az áfa és a vám megfizetése nélkül) értékesítette is egy áruházláncnak ezeket, ám az így befolyt pénzt a cég haszna nélkül, hiánytalanul megkapta az alapítvány. Megjegyezte ugyanakkor azt is: nem tudják ellenőrizni, hogy aki adományt ad, jogszerűen teszi-e.

Kérdésre válaszolva megjegyezte: törvény adta lehetősége, hogy készpénzben és bankszámlán tarthassa az alapítvány pénzeit. Értékhatár nélkül, helymegjelölés nélkül a pénz kezelője, a kuratóriumi elnök ott tarthatja ezt a pénzt, ahol akarja, és csak kizárólagosan a kuratóriumnak kell és kötelező elszámolnia vele – fogalmazott Földesi-Szabó László, aki ezzel adott magyarázatot arra, hogy az említett eljárás során az alapítvány bankszámláján miért csak 20 millió forintot tudtak zárolni.

Arra a kérdésre, hogy az NBH miért utalt 27 millió forintot az alapítvány számlájára, a kuratóriumi elnök közölte: erről nem nyilatkozhat. A bizottság január 29-i ülésére jelentéstervezetet készítenek, ám a keddi ülésen nyilvánvalóvá vált álláspontbeli különbségek miatt kevés esély van arra, hogy az ellenzéki és a kormánypárti képviselők egyetértésre jussanak abban, okozott-e nemzetbiztonsági kockázatot a két szervezet közötti kapcsolat.

(mti)