Számukra a legfontosabb, hogy a kistelepülésen élők elmenjenek a referendumra, még akkor is, ha nemmel szavaznak a kérdésekre – tette hozzá sajtóértekezletén a fideszes kisgazda politikus.
Népszavazási kampányukat – pénz hiányában – az önszerveződésre és a helyi tagságukra építik – emelte ki Turi-Kovács Béla.
Hangsúlyozta, hogy a szavazás messze túlmutat a három kérdésen, öt év kormányzásáról lehet véleményt mondani. A százéves kisgazda mozgalomnak van jövője és a Fidesz szövetségi rendszerében – ahogy azt tették 2003 óta – a jövőben is egyenrangú szerepet szeretnének betölteni, tagjai akarnak maradni ennek a szerveződésnek -mondta Turi-Kovács Béla. Elfogadják a Fidesz alapprogramját, de ennek szövetségi programmá kell bővülnie, tartalmaznia kell a kisgazda elképzeléseket is – tette hozzá.
Az egyesület országos elnöksége szombati ülésén elfogadta azt a határozatot, amely kimondja, hogy tárgyalásokat kell kezdeni a Fidesszel a következő országgyűlési választásokon való együttműködés részleteiről – mondta Turi-Kovács Béla.
Mint rámutatott, minden kisgazda szerveződéssel együttműködésre törekednek, de egyértelmű, hogy a kisgazda tábor két részre szakadt. Nincsenek meg annak feltételei, hogy a kisgazda szerveződések összefogva, önálló erőként induljanak a következő országgyűlési választásokon. A kisgazda mozgalom pontosan száz éve, 1908. január 12-én alakult meg: a "Nagyatádi" előnevét még nem használó Szabó István arra a napra hívta össze Kaposvárra Somogy megye vezető kisgazda személyiségeit, akik létrehozták a vármegyei Kisgazdák Egyesületét. Ez tekinthető a későbbi a Független Kisgazdapárt (FKGP) elődjének.A történelme során többször kormányon lévő FKGP legutóbb 1998-ban jutott be a parlamentben, 2002-ben egy százalékot sem szerzett, 2006-ban pedig listát sem állított. A párt szétesése után több kisgazda politikus a Fidesz színeiben jutott be az Országgyűlésbe.
MTI
