A Budapesti Nyomozó Ügyészség tavaly december 10-én szüntette meg a nyomozást az öt rendőr ellen. Az erőszakos közösülés bűntett miatt indult eljárást bűncselekmény hiányában, míg a vesztegetés bűntette miatti eljárást bizonyítottság hiányában. Az ügyben az E. Zsanettet képviselő Tuza Péter panaszában három problémát említett meg – mondta el Varga Gergely, a Fővárosi Főügyészség szóvivője a távirati irodának. A jogi képviselő szerint, miután katonai bűncselekmény gyanúja is felmerült, a katonai ügyészségnek kellett volna lefolytatnia az eljárást. A főügyészségi határozat szerint ugyanakkor az ügyek külön is elbírálhatók voltak, ezért a Budapesti Nyomozó Ügyészség rendelkezett a megfelelő hatáskörrel.
Az ügyvéd azt is szerette volna elérni, hogy új igazságügyi szakértő folytassa le a DNS-vizsgálatot, mert vitatta a korábbi vizsgálati módszereket. Az elutasító határozat szerint ez a felvetés nem alapozza meg egy új szakértő kirendelését. Tuza Péter azt a véleményét is jelezte, hogy a Budapesti Nyomozó Ügyészség nem oldotta fel a bizonyítékokban rejlő ellentmondásokat, és azokat egyoldalúan értékelte. A Fővárosi Főügyészség viszont úgy ítélte meg, hogy a Budapesti Nyomozó Ügyészség helyesen állapította meg a tényállást, és míg a sértett vallomásai önmagával és más bizonyítékokkal is ellentmondásba keveredtek, addig a gyanúsítottak lényegében egybehangzó vallomást tettek. Az elutasító határozatot szerdán eljuttatták E. Zsanett jogi képviselőjéhez. Varga Gergely hozzátette, hogy a határozat ellen a sértett, jogi képviselője útján, hatvan napon belül pótmagánvádlóként léphet fel és vádindítványt nyújthat be az ügyészség útján a bírósághoz.
A sértett, E. Zsanett saját állítása szerint május 4-én Budapesten, a Múzeum körúton öt rendőr igazoltatta, majd egy sötét mellékutcába vitte őt, ahol ketten nemi erőszakot követtek el vele szemben a három másik rendőr jelenlétében. A Fővárosi Főügyészség május 17-én jelentette be, hogy az ügyben öt rendőrt gyanúsított meg a Budapesti Nyomozó Ügyészség: két rendőrt erőszakos közösülés bűntettével és vesztegetéssel, három rendőrt pedig bűnsegédként elkövetett erőszakos közösülés bűntettével. Az öt rendőr ellen szeptember 12-én vádat emelt a Budapesti Katonai Ügyészség szolgálatban elkövetett kötelességszegés miatt és közülük hárommal szemben hivatali visszaélés miatt is. A szolgálatban elkövetett kötelességszegést a katonai ügyészség szerint az öt rendőr azzal követte el, hogy engedély nélkül elhagyta járőrkörzetét. A hivatali visszaélést pedig azzal követte el három rendőr: amikor észlelték, hogy az intézkedés alá vont személynél nem volt személyi okmány, illetve a jármű alapvető iratai is hiányoztak, szabálysértési bírság kiszabása vagy feljelentés helyett hagyták, hogy mentesüljön a felelősségre vonás alól.
A nyomozás során a szakértők sem E. Zsanett ruháin, sem a rendőrautóban nem találtak olyan DNS-nyomokat, amelyek alátámaszthatták volna, hogy a lány az autóban ült, illetve hogy a rendőrök bármelyike megerőszakolta volna. A mobiltelefonok cellainformációi, a rendőrségi digitális rádió adó-vevő adatai, valamint a térfigyelő kamerák felvételei alapján azt is kizárták, hogy a Múzeum körútról E. Zsanettet a rendőrök bárhová is elvihették volna megerőszakolni. A nyomozást megszüntető határozat ellen az E. Zsanetett képviselő Tuza Péter december végén nyújtott be panaszt.
(mti)
rendőrkapitány
Kóros elmeállapotú nő akart bírót és rendőrkapitányt ölni
A hivatalokat is megfenyegette.
