Bár az oktatási tárca hónapokon keresztül a megegyezés reményével kecsegtette a diákok érdekeit védő, a tandíjat elutasító Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciáját, a diákokkal folytatott tárgyalássorozat lezárására olyan alternatív tandíjjavaslatokkal állt elő, amelyek a jelenleg érvényes szabályozásnál is sokkal kedvezőtlenebbek. A tárca négyféle javaslatot dolgozott ki.
A lapunk birtokába került, a tervezeteket tartalmazó dokumentumot már be is nyújtotta tárgyalásra a Felsőoktatási Kerekasztal elé. Az első javaslat 2010-től lenne bevezethető, gyakorlatilag nem változtatna semmin, csak a térítési díj kiszámolásának módján. A diákok szakonként változó összeget fizetnének attól függően, hogy mennyi az adott képzés állami normatívája és a kötelező tantárgyak száma. A térítés összege minden évben az infláció mértékével nőne.
A második tervezet a diákok kigúnyolásának is felfogható. A 2009 szeptemberétől bevezethető javaslatba ugyanis plusz-fizetnivalóként építették be a HÖOK tandíjat helyettesítő javaslatát. Emlékezetes: az érdekvédők azt javasolták, hogy ne kelljen minden diáknak tandíjat fizetnie, csak azoknak, akik nem elég szorgalmasak, vagyis nem vizsgáznak le valamennyi általuk felvett tantárgyból. A minisztérium jó ötletnek tartja az új fizetnivalót, de emellett megtartaná a régit is: a félév elején minden diák tanulmányi eredményétől függetlenül tandíjat fizetne, majd a szemeszter végén a rosszul szereplők újból a kasszákhoz járulhatnának, és fizethetnének a nem teljesített vizsgák után.
A harmadik és a negyedik javaslat esetében eltörölnék az államilag támogatott és a költségtérítéses rendszert. Nem számítana, hogy a diák hogyan teljesítene a felvételin, mindenkinek a kettő átlagából számított magasabb összegű tandíjat kellene fizetnie. Az első változatban – külföldi példákra hivatkozva – életkor szerint differenciálnának, vagyis minél idősebb egy diák, annál magasabb térítési díjat kellene fizetnie. A hiányszakmákat előnyben részesítenék, ezeken a képzéseken magasabb ösztöndíjat állapítanának meg.
A második változatban szociális helyzettől és tanulmányi eredménytől függetlenül mindenki számára egységes és meglehetősen magas összegű lenne a tandíj. A dokumentum szerint emellett létre kellene hozni egy, a felsőoktatásról teljesen leválasztott támogatási rendszert. A szegény diákok segélyt kapnának. A négy verzió közül az utolsó tűnik a legkedvezőtlenebbnek, ezért különösen riasztó, hogy információink szerint az egyetemi vezetőket tömörítő Magyar Rektori Konferencia éppen ezt a javaslatot támogatja.
A dokumentum szerkesztői megjegyzik: a tervezetek kidolgozásánál nem számoltak azzal, hogy a március 9-i népszavazás eredménye a tandíj eltörlésére kötelezi a kormányt. Miskolczi Norbert, a HÖOK elnöke a javaslatok kapcsán lapunknak kijelentette: kiderült, hogy az oktatási tárca szavában nem bízhatnak a diákok. Az egyetlen esély a mindenki számára elérhető felsőoktatás megtartására, ha a népszavazáson elegen szavaznak a tandíj eltörlésére. Hozzátette: a HÖOK mindent megtesz ezért, március 9-ig folyamatos akciókat szerveznek. Az iskolákban és az utcán is az igen szavazatra buzdítják majd az embereket.
Farkas Melinda
rendőrkapitány
Kóros elmeállapotú nő akart bírót és rendőrkapitányt ölni
A hivatalokat is megfenyegette.
