A miniszterelnök, szemben tavalyi évértékelőjével, idén nem bocsátkozott történelmi analógiákba, a reformkor a kormányfő szemében tehát véget ért (Kossuth, Deák és Széchenyi szelleme már nem motiválja tovább a kormányzati cselekvést) – áll a Századvég Alapítvány Gyurcsány beszédéről írt elemzésében. „Nehéz másfél év volt, átkozottul nehéz”, de nem a megnövekedett erőszak miatt, ahogy azt a miniszterelnök sejtetni engedte, hanem éppen a kormány cselekvőképtelenségének köszönhetően. Gyurcsány Ferenc tehát lezárt egy korszakot és nyitott egy újat. Amit tettek, azt Magyarország érdekében tették, és ez ösztönzi a jövőbeli cselekvéseiket is. A kormányfő egyértelműsítette, nem állnak meg (ugyanakkor nem lesz szükség további húsba vágó intézkedésekre), és egy nyugodtabb kormányzás nyugodtabb évei következnek. A miniszterelnök állítása szerint két út áll a nemzet előtt: azok útja, akik elárulták a polgárosodás ügyét (a népszavazás kérdését erőltető Orbán Viktor vezette Fidesz), valamint a történelmi lehetőséget „kiaknázni” képes új polgárosodás programját felkínáló új baloldali erők. Ez az út a miniszterelnök szerint egyben visszatérést jelent a rendszerváltás valódi fundamentumához. Ezt jelentené a szabadság, biztonság, gyarapodás programja, vagy másként: a munka, tudás, tulajdon szentháromsága.
A konkrétabbnak nevezhető kormányzati elgondolások közül (például a 200 milliárd forintos adócsökkentés, középiskolai kollégiumfejlesztési koncepció) nyilván a „népi privatizáció” ötlete szolgálhatja leginkább a miniszterelnök politikai túlélését. A beszéd alkalmas arra, hogy a kormányfő ismét egységesen maga mögött tudhassa saját frakcióját, továbbá arra, hogy visszaszerezze az elvesztett társadalmi támogatottság egy részét – írják az elemzés készítői, akik szerint ez a beszéd alkalmatlan az elveszített kormányzóképesség visszaszerzésére.
A beszéd tehát a politikai logika szerint akár be is tölthetné funkcióját (támogatásszerzés, társadalmi feszültség oldása), funkcionálisnak is minősíthető, ám mégis alapvető problémák fogalmazhatók meg a parlamenti felszólalással kapcsolatban.
A Századvég Alapítvány azt vizsgálja, hogy mi is a beszéd alapvető problémája. Az alapítvány elemzése szerint a beszédet egy a hitelességét már korábban elvesztett, Őszöd bélyegét magán viselő, a kormányzást permanens „programhadjárattal” pótoló miniszterelnök mondta. A teljesség igénye nélkül: Gyurcsány Ferenc eddigi kormányzása alatt volt már 100 lépés program, Új Magyarország program, Új Egyensúly program, Zászlóshajó program, 48 pont, 7 pontos tisztasági csomag, koalíciós szerződés és annak módosítása, stb. Úgy tűnik, a kormányfő most is azért kényszerült új korszakot nyitni, mert az eddigi korszakok és programok a vallomás szerint nem vezettek eredményre. Mindez felveti a kormányzóképesség kérdését.
A Századvég Alapítvány úgy fogalmaz: a konkrét cselekvési terv a távoli jövőbe vész. Jelenleg még ismeretlen, hogy a 2008-as kemény költségvetési korlátok közepette a most bejelentett intézkedések finanszírozása miből és mikor valósulhat meg. Erre ugyan hallottunk utalást a beszédben (hogy majd 2009-ben lesz erre pénz), ám ennek tarthatóságáról – ismerve a politikai osztály részéről megfogalmazott ígéreteket – nem lehetünk feltétlenül meggyőződve.
Baloldali fordulat?
A Gyurcsány vezette szocialista párt már korábban végrehajtott egy piacpárti fordulatot, melynek helyességéről, úgy tűnik, a megszólaló maga sincs meggyőződve. Amennyiben ezt a neoliberális logikával szakító, valódi baloldali fordulat fogja követni, az vélhetően a társadalom széles köreinek támogatottságát érheti el. Ám ezek egyelőre csak szavak – vélik az elemzők.
A reflexió készítői szerint a program átgondolatlanságából adódóan koherenciazavarokkal küszködik. Egyrészt az a hárommillió létminimum közelében élő polgár, akik felemelkedéséért a miniszterelnök beszédével harcba száll, képtelen a kormányfő által megnevezett akár pár tízezer forintot kitevő összeget kiszakítani a családi költségvetésből. Másrészt ez a társadalmi támogatottságot vélhetően növelni képes ötlet nem számol azzal a ténnyel, hogy a magyar állami vagyon több mint 90 százaléka eddig úgy került magánosításra, hogy a politikai osztály a társadalom széles köreit kizárta abból. A Századvég Alapítvány álláspontja szerint ugyanakkor a kormányfő szándéka nem kizárólag szociális érzékenyégből fakad. Nem zárható ki, hogy Gyurcsány most megfogalmazott javaslataival csupán a kormány jövőbeni privatizációs terveihez kíván társadalmi támogatottságot szerezni. Ráadásul a miniszterelnök ezzel az ötlettel úgy lehet képes népszerűségének növelésére, hogy az uniós intézmények rosszallását sem váltja ki a konvergenciaprogram fellazításával.
A politikai felelősség elkenése
A rendszerváltás valódi fundamentumához való visszatérés azt sugallja, hogy az elmúlt időszakban a politikai elit egészét felelősség terheli a kialakult állapotokért. Ez a kormányfői helyzetértékelés azonban megfeledkezik arról a tényről, hogy közel hat éve szocialista-liberális kormánya van Magyarországnak. A felhalmozódott kudarcokért egyértelműen a koalíciós pártokat terheli a felelősség – emlékeztet a Századvég.
A 2002 óta regnáló baloldali kormány hat év alatt közel 10 új programot jelentett be, ám eltekintve a Medgyessy-kormány 100 napos intézkedéseitől, ezekből kevés teljesült. Felmerül tehát a kérdés, hogy a mostani Gyurcsány-beszédben – amely semmilyen garanciális elemet nem tartalmaz arra vonatkozóan, hogy miképpen válhatnak valóra a tézispontok – a megfogalmazott javaslatok teljesülésének mi a valódi realitása – olvasható a Századvég Alapítvány elemzésében.
újságírás
Hogyan írjunk újságot ma?
