Az a kérdés, hogy 67 ezer forintos minimálbér mellett vállalható-e az akár 400–800 eurós tandíj kifizetése – mondta Pokorni Zoltán a hallgatókkal teli előadóteremben. Magyar Bálint szerint a diákhitel összegének megemelésével, illetve az egyéb juttatásokkal, ösztöndíjakkal finanszírozhatók lesznek a diákok tanulmányi költségei. Aki diplomás lesz, előnyhöz jut, tehát be kell fektetnie tanulmányaiba – jegyezte meg. Pokorni Zoltán azonban bírálta a diákhitel megemelését, amely – mint mondta – reálbércsökkenés idején egy okkal magyarázható: politikailag el akarják adni a tandíjat. Ez ugyanakkor több tízezer diákhitel bedőlésével járhat – figyelmeztetett a fideszes politikus. Magyar Bálint erre válaszul azt mondta, hogy szakaszosan emelik a diákhitelt, s a reálbérek csak egy évben csökkentek. Hozzáfűzte: eddig 6,7 milliárd forintot törlesztettek vissza a hallgatók, ami jelentősen meghaladja az előzetesen elvárt összeget.
Arra a kérdésre, hogy nem lenne-e érdemes adókedvezményt bevezetni, Pokorni Zoltán azt mondta, hogy az lenne a legszerencsésebb, ha március 9-én eltörölnék a tandíjat. A diákhitelnél ugyanakkor érdemes lenne elérni, hogy a munkaadó költségként vállalja, ez a rendszer stabilitását nagymértékben növelné. Magyar Bálint elmondta: az átvállalásra most is lehetőség van, csak nem személyijövedelemadó-mentesen.
A Fidesz alelnöke a vitában kifejtette: a felsőfokú végzettségűek számát tekintve jóval az OECD átlaga (26 százalék) alatt van Magyarország (17 százalék). Kitért arra, hogy a felsőfokú végzettségűek bérelőnye csaknem két és félszeres a középfokú végzettségűekhez képest, s kevésbé fenyegeti őket a munkanélküliség réme. Magyar Bálint ennek kapcsán azt mondta, hogy ha a diplomának köszönhetően magasabb valakinek a keresete, s a munkanélküliségnek is kevésbé van kitéve, akkor fel kell tenni a kérdést, nem kell-e a hallgatónak is hozzájárulnia tanulmányaihoz. Szólt arról, hogy jelenleg a költségtérítéses hallgatók az összlétszám 45 százalékát teszik ki, s sokszor csak egy-két ponttal maradnak le az állami képzésről, mégis évekig súlyos összegeket fizetnek.
Pokorni Zoltán kitért arra is, hogy az államilag finanszírozott férőhelyek száma folyamatosan csökkent az utóbbi években, s ma már alig 42 700 helyet finanszíroz az állam. A volt oktatási miniszter elmondta, a tandíj bevezetésének hírére a felsőoktatásba jelentkezők száma tavaly 133 ezerről 108 ezerre zuhant. Az idei adatok még nem ismeretesek – tette hozzá, megjegyezve: Magyar Bálint minisztersége idején kettő, illetve kilenc nap alatt össze tudták számolni a jelentkezéseket. Csak most nem akarnak elindulni a számítógépek, amelyek valószínűleg március 9-ig már nem is fognak működni – mondta. Magyar Bálint nem látott összefüggést az államilag finanszírozott férőhelyek és a felvételi kérelmek számának csökkenése között. Közölte: 2005-ben 84-84 ezren, 2006-ban és 2007-ben 89 ezren érettségiztek. Meddig lehet ilyen adatok mellett a 130–160 ezres jelentkezési arányt fenntartani? – tette fel a kérdést. Szerinte a jelentkezők és a felvettek aránya konstans.
Végezetül Magyar Bálint hozzátette: 2002 és 2010 között háromszázmilliárdos beruházás valósul meg a felsőoktatásban PPP-konstrukcióban. Pokorni Zoltán válaszul kifejtette: ez a konstrukció „őrült kockázatokat rejt”. Ez az adósság előbb-utóbb államadóssággá válik – tette hozzá.
(MTI)
