Ilyen összefogás és ilyen magas részvétel még nem volt a rendszerváltozás óta népszavazáson, amelyen a részvétel nemcsak joga, hanem erkölcsi kötelessége is az állampolgárnak. A referendumon a „társadalom nagy része megmutatta a maga nagyon világos és nagyon határozott akaratát”. Ez nem csupán három kérdésről szólt, hanem „kommunikációról, párbeszédről, a másik ember megbecsüléséről” – közölte.
A népszavazás eredménye egyúttal „kötelezi a kormányzatot, hogy találja meg azokat a csatornákat, azokat a módokat, amelyekkel az egészségügyben dolgozókat, az oktatásügyben dolgozókat és az oktatási intézményeket segíteni kell”. Ezáltal elindulhat egy erkölcsi megújulás, „egy másfajta szociális gondolkodás”, amelynek eredményeként a szociális olló összezárulhat – folytatta.
Spányi Antal hangsúlyozta: az egészségügy és az oktatásügy finanszírozási rendszerét tavaly átalakították, amelyből „kivettek bizonyos forrásokat”, ezeket pedig a tandíj, a vizitdíj és a kórházi napidíj bevezetésével igyekeztek pótolni. A népszavazás akaratát teljesítendő, azt a pénzt „vissza kellene tenni” a rendszerbe – vélekedett.
A kormány részéről ugyanis nem lenne tisztességes, ha „széttárná a kezét, és azt mondaná, hogy ezt akartátok”, ezért a parlamenti képviselőknek tovább kell dolgozniuk, hogy a kieső bevételek pótlását „biztosan, törvényszerűen meg tudják teremteni” – tette hozzá.
(MTI)
Egészségügyi Világszervezet
Új vírus terjed, mit jelenthet a WHO figyelmeztetése?
