A mintegy 400 fős orvosi és ezerfős lakossági, reprezentatív mintán alapuló piackutatások a magyar társadalom egészségtudatosságát vizsgálják, oly módon, hogy az egyének önértékelését, életmódját állítják szembe az orvosi véleményekkel, tapasztalatokkal. A vizsgált tényezők fontossága – az átlagos osztályzatok alapján –, a krónikus betegek körében magasabb, illetve valamennyi szempont esetében igaz, hogy a káros szokások „hívei” kevésbé tartják fontosnak az érintett szempontokat.
Csak összehasonlításként: az étkezésükre maximális figyelmet fordító lakosok körében például az egészséges étkezések fontossága 10-es skálán 9,19-et kapott, míg az egészséges étkezést figyelmen kívül hagyók esetében ez az érték mindössze 7,63 – derül ki a felmérésből. A hutatás szerint a magyar lakosság egészségi állapota orvosi értékelések alapján, egy 10-es skálán mindössze 3 és 4 között mozog.
Minden második magyar túlsúlyos
A 18 év felettiek körében közel minden második lakos küzd kisebb-nagyobb mértékű túlsúllyal. Mindezek alapján némi meglepetéssel szolgálnak az egészséges táplálkozással kapcsolatos eredmények: a 18 év feletti lakosság 50 százaléka ugyanis – saját bevallása szerint – inkább egészségesen étkezik, további 15 százalékuk pedig maximálisan figyelmet fordít a változatos, mértékletes étkezésre.
A rendszeres testmozgás tekintetében közel minden második lakos csak nagyon keveset vagy egyáltalán nem mozog rendszeresen, illetve ugyanekkora azok aránya is, akik egy héten többször végeznek valamilyen mozgást, esetleg sportolnak – derül ki a kutatásból. A felmérés azt is kimutatta, hogy a fiatalok élnek a legkevésbé egészségesen. Sajnos a fiatalabbak sem nevezhetőek példamutatónak, mert bár esetükben ritkább az elhízás (20 és 35 százalék közötti), magasabb a rendszertelenül, egészségtelenül étkezők aránya, és csak 44-48 százalékuk mozog rendszeres, vagyis a mozgás iránti igény egyáltalán nem általános körükben.
