Döntött az LB: mégsem nyilvánosak a Kehi-jelentések

Nem nyilvánosak a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) jelentései – mondta ki a Legfelsőbb Bíróság (LB) szerdán a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) által közérdekű adatok kiadása érdekében a hivatal ellen indított polgári perben.

A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) tavaly kérte a közigazgatás korszerűsítésével kapcsolatos, 2002-2004. közötti kormányhatározatok végrehajtását ellenőrző 2005-ös Kehi-jelentés kiadását. Ám ennek a hivatal nem tett eleget, arra hivatkozva, hogy a döntés-előkészítést szolgáló anyagokról van szó, amelyek nem nyilvánosak.

A Fővárosi Ítélőtábla tavaly novemberben jogerősen a TASZ-nak adott igazat, és a jelentés kiadására kötelezte a Kehit, amely azonban felülvizsgálati kérelemmel élt, és ennek nyomán az LB szerdán a jogerős ítéletet megváltoztatva elutasította a TASZ keresetét, miután a kiadni kért Kehi-jelentés a döntés-előkészítés része.

Az eljárásban a civil szervezet többek között arra hivatkozott: jogállamban fontos érdek az állami szervek átláthatósága. Ha a perbeli Kehi-jelentés nem nyilvános, akkor az állampolgárok előtt titokban maradnak többek között a korrupcióellenes kormányzati tevékenység dokumentumai, illetve az, hogy a közigazgatás korszerűsítését mely szervek és milyen érdekek akadályozták.

A Kehi jogi képviselője az eljárásban többek között arra hivatkozott, hogy ellehetetlenülne a kormányzati munka, ha a legkülönbözőbb személyi, anyagi természetű javaslatok már a döntés-előkészítés fázisában nyilvánosságra kerülnének.

Az LB hatályon kívül helyezte a másodfokú ítéletet és helybenhagyta az elsőfokú, TASZ keresetét elutasító ítéletet. Az LB szóbeli indoklása szerint a jogerős ítélet helyesen állapította meg, hogy a jelentés közérdekű adatokat tartalmaz, tévedett azonban akkor, amikor a Kehi-jelentést saját hatáskörben hozott döntésként értékelte, holott az kormányzati döntést megalapozó anyag.

Az LB szerint bár, a Kehi önálló jogi személy, de kormány által kijelölt belső ellenőrzési feladatot ellátó szerv, és ebből a szempontból is hasonló az állami szervezetrendszer más, el nem különülő egységeihez. A Kehi jelentése lehet esetleírás, adatfeldolgozás, jelenségek értékelése, illetve ajánlás, de semmiképpen nem döntés. Az LB azt is kimondta, hogy a Kehi-jelentések vonatkozásában az adatkezelő a kormány. A hivatal önállóan nem is rendelkezhetett a jelentéssel, tehát azzal, hogy megtagadta a jelentés kiadását, nem követett el jogsértést.

A TASZ munkatársai az LB felülvizsgálati döntése után újságíróknak elmondták: ez az eljárás végérvényesen lezárult, ám azt még fontolgatják, hogy legalább az olyan Kehi-jelentések esetében, amelyeknél az azokra alapított kormányzati döntés már megszületett, és így nem vonatkozhat rájuk a nyilvánosság 10 éves tilalma, a kormány mint adatkezelő ellen újabb polgári eljárást indítanak közérdekű adatok nyilvánossága, a Kehi-jelentések megismerhetősége érdekében.

(MTI)