Az ellenzéki képviselők főként azt kifogásolták, hogy Szabó Pál az utóbbi hetekben nem képviselte olyan következetesen a nemzeti érdekeket, mint azt az előző, április végén tartott bizottsági meghallgatása alapján feltételezni lehetett. Akkor a bizottság gazdasági és közlekedési miniszterré történő kinevezésének támogatásáról döntött, ugyancsak a kormánypártiak támogatásával, az ellenzékiek egy tartózkodásával és a többiek elutasításával.
A szerdai meghallgatáson Szabó Pál biztosította a bizottság ellenzéki tagjait arról, hogy ő továbbra is hazafias érzelmű szakember, aki olyan megoldást szorgalmaz majd a Magyar Villamos Műveknél is, amely nem sorolja az európai piaci igények mögé a nemzeti érdekeket. A Magyar Államvasutaknál is keresi azt a formát, amely a gazdaságosságot úgy javítja, hogy az állam továbbra is vállal bizonyos közösségi feladatokat. Hangoztatta: aki követte, hogy miként állt ki a Magyar Posta vezetőjeként e fontos állami szolgáltató idő előtti privatizációja ellen, az nem vonhatja kétségbe nemzeti elkötelezettségét.
Szabó Pál foglalkozott azzal a három céggel, amelyek ellen kartellezés miatt a versenyhivatal elmarasztaló döntést hozott, a Legfelsőbb Bíróság döntéséig viszont az eljárást felfüggesztették. A miniszterjelölt elmondta: a három cég részt vehet meghívottként a további pályázatokban is, mert kizárásuk annyira csökkentené a versenyt, hogy ez a megrendelő államnak lenne kedvezőtlen.
A jelölt egyformán fontos feladatának nevezte az energiaszolgáltatás biztonságát és az Európai Unió által elvárt liberalizációs feladatok teljesítését. Rámutatott, az Európai Bizottság feltett szándéka, hogy az elektromosenergia-termelői, -rendszerirányítói és -kereskedői struktúrákat minél jobban elkülönítse egymástól, lehetőleg tulajdonosi ágon is. Ennek teljesítésére sokféle megoldás lehetséges, úgy, hogy az állami tulajdon teljes mértékben fennmaradjon. A közszolgáltatásoknak viszont a vasútnál például nem az 1870-es évek pályaszerkezetéhez kell igazodni, de más közszolgáltatásoknak sem azokhoz a feltételekhez, amelyek lehetetlenné teszik a liberalizált piacon az állami tulajdon gazdaságos fenntartását.
Fónagy János (Fidesz) képviselő szerint viszont a közszolgáltatásoknál nem lehet csak a gazdaságossági, piaci követelményekből kiindulni, az államnak akkor is feladatai vannak a vasútnál, az energiaszolgáltatásnál és sok más területen, ha ez nem gazdaságos, és ellentétes a liberális elvekkel. A képviselő kijelentette: a Magyar Államvasutaknál a kiszervezések a privatizációt készítették elő, nem fogadta el a jelölt azon vélekedését, hogy ezek a kiszervezett cégek továbbra is az állami tulajdont jelentik majd, csak hatékonyabb formában. A Magyar Villamos Művek elleni brüsszeli kartelleljárás a képviselő szerint sehol sem tart, nem kell a nemzeti érdekek rovására jobban szolgálni a brüsszeli elvárásokat a villamosenergia-szolgáltatás átalakításával, mint ahogy azt a közösség megköveteli. Szerinte az is megoldás lehetne Brüsszelnek, ha csak a rendszerirányítót szerveznék ki a néhány száz milliójával, a több százmilliárdos és stratégiai jelentőségű nagyfeszültségű vezetékrendszert viszont nem. Az, aki ez utóbbi struktúrát birtokolja, az egész villamosenergia-szolgáltatásban meghatározó helyre kerül. Ez nem engedhető át a későbbiekben sem nagy külföldi társaságnak vagy társaságoknak.
Márton Attila (Fidesz) rámutatott: a villamosenergia-szolgáltatás jelentős része már így is külföldi tulajdonban van, tehát alapvető nemzeti és stratégiai érdek, hogy legalább a Magyar Villamos Művek valamennyi területe továbbra is ebben a tulajdonban maradjon.
Molnár Béla (KDNP) arra figyelmeztetett, ha kiviszik a tőzsdére bármelyik elemet, az előbb-utóbb a külföldi multinacionálisok tulajdona lesz, és Magyarországnak köze sem lesz hozzájuk.
(MTI)
origo.hu
Szandi engedett a csábításnak – olyat tett, amit eddig még soha
