A „nem” szavazat „igen”? – összehívták a házbizottság ülését

Összehívta a házbizottság ülését a hétfői parlamenti interpellációs időszakban elnöklő Lezsák Sándor, miután a Demeter Ervin és Balsai István fideszes képviselő interpellációjára adott válaszról történő szavazás után Latorcai János (KDNP) jelezte: „nem” szavazatát igennek könyvelték el a szavazatok összesítése során, így módosul a válaszról szóló szavazati arány, és szavazategyenlőség alakulhat ki.

A két fideszes politikus arról interpellálta Kiss Péter kancelláriaminisztert, milyen információkhoz jutott közpénzügyi államtitkárként Keller László, amikor Kapolyi László szocialista képviselő egy magánnyomozó céget bízott meg bizonyos, gazdasági szempontból „bonyolult ügyek” feltárásával, és a nyomozók az államtitkár részére is gyűjtöttek információkat. Mivel Kiss Péter válaszát nem fogadta el a két képviselő, a Ház szavazott róla. Ennek során 185 igen és 183 nem szavazattal fogadták el a miniszteri választ. Később Latorcai János ügyrendi felszólalásában jelezte: a szavazás lekérdezése során azt tapasztalták, hogy nem szavazatát igennek könyvelték el, így azt kérte, számítsák be szavazatát a nemek közé. Lezsák Sándor a jegyzőkkel és az Országgyűlés főtitkárával való konzultáció után az ügyben összehívta a házbizottság ülését.

Demeter Ervin a kérdésében szereplő eset ismertetésekor felidézte: Kapolyi László annak idején egy magánnyomozó irodának adott megbízást egyes, gazdasági szempontból „bonyolult ügyek” feltárása. Az iroda azonban Keller László akkori közpénzügyi államtitkárnak is gyűjtött információkat – emelte ki a képviselő. Mint mondta, a Miniszterelnöki Hivatal az eset felderítése érdekében vizsgálatot indított, de az sok mindenre nem terjedt ki. Demeter Ervin éppen ezért arra várt választ Kiss Pétertől, milyen kapcsolat volt Keller László és a magánnyomozó iroda között és milyen információkhoz jutott az államtitkár.

Az interpelláció előzménye a Magyar Nemzet áprilisban megjelent cikksorozata. E szerint Kapolyi László, az MSZP országgyűlési képviselője, a szociáldemokrata párt elnöke 2002 végén szerződést kötött egy magánnyomozó céggel, amelyik azt vállalta, hogy Orbán Viktor leköszönt kormányfő, Simicska Lajos egykori APEH-elnök és Kalmár István, a Magyar Posta volt vezérigazgatója ellen gyűjt terhelő adatokat.

Kiss Péter az interpellációra úgy válaszolt, a vizsgálat során áttekintették a volt közpénzügyi államtitkárság teljes iratanyagát, és semmilyen olyan anyag, dokumentum nem került elő, ami arra utalna, hogy Keller Lászlót összefüggésbe lehetne hozni bármely magánnyomozó irodával. A Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter emlékeztetett arra, hogy a képviselőknek is lehetőségük van nyomozást kezdeményezni, valamint kötelesek a tudomásukra jutott bűncselekményben feljelentést tenni. Az interpelláció másik benyújtója, Balsai István a választ nem fogadta el, így arról szavazás következett, és a Ház 185 igen, 183 nem arányban elfogadta Kiss Péter válaszát.

Bodó Imre (Fidesz) interpellációjában az önhibájukon kívül forráshiányos önkormányzatokról beszélt. Elmondta: a helyhatóságok kötelező feladatai közé tartozik az ívóvízellátás biztosítása, az oktatás, az egészségügy, a szociális alapellátás, a közvilágítás biztosítása és a temetők gondozása, továbbá a kisebbségek életével összefüggő kérdések. Ehhez infrastruktúrára és pénzre van szükség. De a forráshiányos önkormányzatok miként juthatnak pénzhez, vagy milyen feladatot ne végezzenek el, hogy gazdálkodni tudjanak? – kérdezte Bodó Imre.

Veres János pénzügyminiszter válaszában azt mondta, az önkormányzatok ne hagyjanak el semmilyen kötelező feladatot. Hozzátette: a forráshiányos önkormányzatok erre szolgáló források igénybe vételével el tudják látni a feladataikat, emellett idén az erre a célra szolgáló keret félmillió forinttal nő. A jogos igényeket 2008-ban is kifizeti a költségvetés – mondta válasza végén Veres János. Válaszát az interpelláló képviselő nem, de az Országgyűlés elfogadta.

Hasonló témában fordult a pénzügyminiszterhez Simon Miklós (Fidesz). Interpellációjában úgy fogalmazott, az önkormányzatok felélték tartalékaikat, így eladósodottá váltak. Miért nem nyújt segítséget a kormány a hátrányos helyzetű települések önkormányzatainak? – kérdezte az ellenzéki képviselő. Veres János minderre úgy válaszolt, hogy vannak pályázati források az ilyen helyhatóságok részére. Felhívta ugyanakkor a figyelmet arra, hogy az önkormányzatok sokszor nem a megfelelő célra költik a pénzt vagy nem úgy számolnak el bizonyos tételekkel, ahogy kellene. A választ Simon Miklós nem, a képviselők többsége elfogadta.

(MTI)