Csorbítja a vallásszabadságot az új oktatási törvény?

Sérti a vallásszabadságot és az önkormányzatiság elvét az oktatási törvény módosításának tervezete, amely kimondja, hogy az Oktatási Hivatal a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekeket tankötelezettségi korukig elhelyezheti az általa kijelölt intézményben – mondta Papp Kornél, a Magyarországi Református Egyház zsinatának oktatási szakértője.

A tervezet amellett, hogy kvázi fenntartói jogosítványt biztosít az Oktatási Hivatalnak, sérti az önkormányzatiság elvét és a vallásszabadság is csorbul, mert egyházi iskolákban is elhelyezhetik a diákokat, ahol viszont világnézetileg elkötelezett oktatás folyik. Ha a gyermek nem él vallásos életet, kifejezetten sérül a szabad vallásgyakorlás elve, mert itt előírásszerűen kellene eleget tenniük bizonyos vallási előírásoknak – közölte.

Papp Kornél hangsúlyozta, hogy ezzel nem a hátrányos helyzetben lévő gyermekek elől zárkóznak el az egyházi iskolák, hanem a vallásszabadság elvét védik. Emellett arra hívta fel a figyelmet, hogy az egyházi iskolákban az országos átlagnál magasabb arányban találhatók szociálisan rászorulók, mert a vallásos emberek több gyermeket, ezzel együtt nehezebb anyagi körülményeket is vállalnak.

Az egyház oktatási irodájának vezetője arról is beszélt, hogy egy tiszántúli településen az Oktatási Hivatal előzetes bejelentés nélkül tartott hatósági ellenőrzést a beiratkozás napján, vizsgálva, hogy az iskola diszkriminálta-e a halmozottan hátrányos helyzetűeket, azonban semmiféle visszaélésre nem akadtak.

Információi szerint nemcsak az egyházi iskolák fordulhatnak a törvénymódosítás ellen, hanem a szintén iskolafenntartó önkormányzatok is.

Papp Kornél azt jónak tartja, hogy minden gyermeknek 18 éves koráig vagy az első szakma megszerzéséig joga és kötelessége a tanulás. Azzal viszont már nem ért egyet, hogy az Oktatási Hivatal döntse el, hogy hova járjon egy diák iskolába.

(MTI)