Az általános vita folytatásában – a Ház két héttel ezelőtt kezdte az előterjesztés tárgyalását – Szanyi Tibor (MSZP) azt mondta, a dohányreklám esetében „kicsit túlfutottak” a kívánatos célokon, mert olyan előírásokat alkalmaznak, amelyeknek gyakorlati hatásai elhanyagolhatóak, emellett a dohánygyártókat és a forgalmazókat annak teszik ki, hogy egyetlen apró eltérés miatt súlyos büntetéseket kockáztassanak. A szocialista képviselő kiemelte: a törvényjavaslat komoly felelősséget terhel a postára, az általa forgalmazott, de borítékba zárt, azaz nem ismert tartalmú küldemények vonatkozásában. Szerinte ez a túlszabályozás esete, hiszen ha érvénybe lépne a törvény, akkor arra kényszerülnének a postahivatalokban, hogy egyenként felbontsanak minden levelet. Szanyi Tibor arra kérte az Országgyűlést, hogy a kívülről jövő, potenciális módosító indítványoknak adjanak még időt. Mint mondta, ellenzéki oldalról nem alaptalanul hangzottak el olyan kritikák, hogy a jogszabály egyik-másik eleme „kiérleletlen”.
Józsa István (MSZP) közölte: a törvényjavaslat alapvetően az uniós jogharmonizáció keretében szükségessé vált néhány szabályozásban tesz pontosítást, és a cél az, hogy a fogyasztók rendezettebb, szervezettebb és korrektebb reklámgyakorlatot tapasztalhassanak maguk körül. A képviselő szerint Magyarország ugyan nem számít túlzottan nagy piacnak, de a reklámtevékenység egyre bővül és intenzívebbé válik. Hozzátette: a vásárlók számára sokszor öncélú, értelmetlen és visszataszítónak tűnő reklámtevékenység valamelyest visszaszorulhat a törvény segítségével. Józsa István javasolta a törvényjavaslat elfogadását, mert az tisztább helyzetet eredményez. Megjegyezte: a törvény elfogadása után egy-két évvel a tapasztalatokat értékelni kell.
Koszorús László (Fidesz) ugyancsak arra hívta fel a figyelmet, hogy a törvény módosításra szorul, és várják az érintett szervezetek módosító javaslatait, amelyek hozzájárulhatnak egy jó törvény megszületéséhez. A Fidesz módosító indítványai és a társadalmi egyeztetés után olyan törvény születhet, amely a szakmának is megfelel és az állam bevételeit sem fogja csorbítani – közölte. A gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló törvényjavaslat összefügg a fogyasztóvédelmi törvénnyel, felsorolja, mely termékek nem reklámozhatók. Ebbe a körbe tartozik egyebek mellett a fegyver, a lőszer és a dohányáru. Utóbbi reklámozásának tilalmánál azonban kivételeket fogalmaz meg a törvényjavaslat.
Az általános vita korábbi részében elhangzott, hogy a javaslat megengedi a dohánytermékek forgalmazóinak szóló szakmai célú reklámot, továbbá az Európai Gazdasági Térségben előállított sajtótermékben szereplő reklámot, amennyiben a terméket a térségen kívül terjesztik. Szintén kihelyezhető dohányreklám a dohány-szaküzletekben, ha azt csak a bent lévők láthatják – erre a reklámra nincs sem tartalmi, sem méretbeli korlátozás. Más üzletekben csak a dohányáru megnevezését, fotóját, a gyártó nevét lehet kihelyezni az elkülönített forgalmazási helyen. A reklám mérete nem lehet nagyobb az elkülönített hely felületének 20 százalékánál, és ugyanekkora arányban egészségügyi információt kell tartalmaznia.
Mint elhangzott, a dohánytermékek reklámjának teljes tilalma helyett két ok miatt döntöttek a korlátozott reklám mellett: az uniós szabályok megengedik a szűk körű reklámot, ha azt a nemzeti szabályok lehetővé teszik, az Alkotmánybíróság pedig megállapította, hogy a magyar alkotmányból nem vezethető le a teljes tilalom. Tilos a reklámozás az óvodákban, valamint az általános- és középiskolákban, kivéve, ha az egészség- vagy a környezet védelmét szolgálja. Korlátok közé kerül a direkt marketing: magánszemélyeket reklámmal megkeresni – történjen az bármilyen eszközzel – csak akkor lehet, ha az illetők ehhez előzetesen kifejezetten hozzájárultak. Az elnöklő Mandur László közölte: az általános vitát hamarosan folytatják.
(MTI)
origo.hu
Pride 2025 – ilyenek ők! - képgaléria, videó
