Fleck Zoltán: Nem válik működésképtelenné az igazságszolgáltatás

Nem válik működésképtelenné az igazságszolgáltatás attól, hogy ideiglenesen helyettesek állnak a Legfelsőbb Bíróság és az Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT) élén – mondta Fleck Zoltán jogszociológus annak kapcsán, hogy az Országgyűlés hétfőn nem választotta meg Baka Andrást a Legfelsőbb Bíróság elnökévé.

Miután június 15-ig, a tavaszi parlamenti ülésszak végéig már feltehetően nincs idő arra, hogy új főbírójelöltről szavazzon a Ház, legalább három hónapig betöltetlen marad a pozíció. Fleck Zoltán jogszociológus szerint semmiféle diszfunkciót nem okoz a sikertelen főbíróválasztás. Ha távozik a jelenlegi legfelsőbb bírósági elnök, aki a törvény értelmében egyúttal az OIT elnöke is, akkor kettéválik a két funkció: mindkét alkotmányos intézménynél a teljes jogkörrel eljáró helyettesek lépnek a jelenlegi elnök helyére. Lomnici Zoltán jelenlegi elnök hatéves mandátuma június 25-én jár le.

Közjogi és praktikus, szervezetszociológiai szempontból egyaránt az tűnik a helyesebb megoldásnak, ha a két szervezet irányítása hosszú távon a törvényben rögzített módon is szétválik – jegyezte meg Fleck Zoltán. Hozzátette ugyanakkor: amennyiben a sorozatos sikertelen jelölések miatt az ombudsmani pozícióhoz hasonlóan a főbíró helyettesítése is tartóssá válik, annak rossz üzenete lehet elsősorban a politikai elitre nézve.

Mint mondta, a köztársasági elnök jelölési gyakorlatáról sokféleképpen lehet vélekedni, de a törvényhozóktól joggal várható el annyi felelősségtudat, hogy ezen túltegyék magukat, és az alkotmányos intézményeket hosszú távon ne bizonytalanítsák el. Az utóbbi időben egyes jelöltek parlamenti visszautasításánál már az is érzékelhető volt, hogy a döntést nem elsősorban személyi kvalitások és a szakmai megfontolás határozta meg – fűzte hozzá Fleck Zoltán.

A rendszerváltást követően két cikluson át, 1990 és 1996, illetve 1996 és 2002 között Solt Pál töltötte be a főbírói és 1997-től az akkor létrehozott OIT-elnöki posztot is. Solt Pált mindkét alkalommal az első államfői jelölésre megválasztotta a parlament, bár az ehhez szükséges kétharmados többséget, a 258 támogató voksot 1996-ban csak a második szavazáson kapta meg. Lomnici Zoltánt 2002. június 25-én, az első államfői jelölést követő első szavazáson megválasztották a képviselők 348 igen és 3 nem szavazattal hat évre.

A rendszerváltást követő három főbírójelölést, illetve főbíróválasztást 1990-ben, 1996-ban és 2002-ben Göncz Árpád, illetve Mádl Ferenc államfőnek a parlamenti pártokkal lefolytatott konzultációja és a parlamenti pártok egyetértésével történő jelölése előzte meg. Sólyom László köztársági elnök – szakítva elődei gyakorlatával – nem egyeztetett az alkotmányos intézmények élére kinevezni javasolt jelöltjeiről a pártokkal, csupán a szakmai körökkel, a főbírójelölt esetében többek között a különböző szintű bírósági vezetőkkel.

(MTI)