Az Országgyűlés június 9-én döntött a több-biztosítós egészségbiztosítási rendszerrel kapcsolatos népszavazás elrendeléséről. A népszavazást kezdeményező Albert házaspár kérdése így szól: „Egyetért-e Ön azzal, hogy Magyarországon ne vezessék be a mindenki által kötelezően választandó, üzleti alapon működő több-biztosítós egészségbiztosítást?”
A kezdeményezést támogató több mint félmillió aláírást a Liga Szakszervezetek és társult szervezetei gyűjtötték össze és adták át az Országos Választási Bizottságnak, amely a kezdeményezést érvényesnek minősítette.
Az országgyűlési határozat – amely arról is rendelkezik, hogy az országos ügydöntő népszavazás költségvetésére az egy naptári napon szavazásra bocsátott kérdések számától függetlenül 3,7 milliárd forint fordítható – a Magyar Közlönyben június 13-án jelent meg.
A választási eljárásról szóló törvény értelmében az Országgyűlés népszavazást elrendelő határozata elleni kifogást a határozat közzétételét követő nyolc napon belül lehet – az Alkotmánybírósághoz címezve – az Országos Választási Bizottsághoz benyújtani. Mivel ez a nap szombatra esett, ezért a következő munkanapon, 23-án járt le a határidő.
Az Országos Választási Bizottság a kifogás benyújtásáról haladéktalanul tájékoztatja az Országgyűlés elnökét, a népszavazást elrendelő határozat elleni kifogásról a köztársasági elnököt is értesíti. Az AB a kifogást soron kívül bírálja el. Az AB az Országgyűlés határozatát helybenhagyja, vagy azt megsemmisíti, és az Országgyűlést új eljárásra utasítja.
Az AB hírlevelében az áll: az OVB másfél év alatt – 2006 októbere és 2008 februárja – között 465 hitelesítéssel kapcsolatos határozatot hozott, amelyek közül 148-at támadtak meg az AB előtt. Mint írták: 2001-ben 11, 2002-ben 18, 2003-ban 33, 2004-ben 21, 2005-ben 45 OVB-határozat született népszavazási ügyekben.
(MTI)
