A többpontos változtatás egyik eleme lenne a minimálbér és a rendszeres szociális segély legmagasabb összegének egymástól való „távolítása”. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy megváltoztatnák a segély kiszámításának módját: a jövőben nem a – jelenleg 69 ezer forintos – minimálbérhez kötnék a maximális összeget, hanem a lét- vagy a nyugdíjminimumhoz. Utóbbi ma 28 500 forint, ennek legfeljebb 150 százalékában határoznák meg a segélyt, amely így nem érné el a 45 ezer forintot sem.
Emellett a pénzügyi támogatások átalakításával arra ösztönöznék az önkormányzatokat, hogy a rendelkezésre álló forrásokat segélyezés helyett közmunkaprogramokra fordítsák. A tervek szerint a fiatal munkanélküliek csak akkor kaphatnának segélyt, ha képzésen vesznek részt. A szociális tárca tervei között továbbra is szerepel, hogy negyedévente 120 óra „valódi munkát” kellene biztosítani az állástalanoknak, s ezért munkaviszonyban munkabért kapnának. Ez nem jelenti azt, hogy a segélyért dolgozni kell. A javaslatok ősszel kerülnek a parlament elé, addig azokról konzultációk indulnak.
Gyurcsány Ferenc az MSZP szombati választmányi ülésén kijelentette: nincs szükség sem reformsokkra, sem társadalmi, szociális sokkterápiára. Elutasította azt is, hogy válságkormányzás, előre hozott választás, szakértői kormány vagy új megszorító csomag kellene. Az adórendszerről szólva mindkét fórumon az egyszerűbb rendszer és a kevesebb adókedvezmény szükségességét hangsúlyozta.
Az eddig ismert három kedvezmény – étkezési, utazási, üdülési – mellett egy újabb, az iskoláztatási támogatás megtartása mellett érvelt. Bejelentette, a kormány átfogó gazdasági egyeztető fórumot hoz létre, a kormány-önkormányzat egyeztető fórum mintájára, amelynek célja, hogy konzultációt biztosítson a gazdasági élet, az üzleti szféra szereplői és a kormány között.
(vg.hu)
