Valamennyi afgán menekült délután négy óra előtt néhány perccel lemászott a toronyból, ahol reggel nyolc óra óta tartózkodtak. A lemászókat tapssal fogadták a menekülttábor egybegyűlt lakói. Az MTI közben megtudta, hogy módosították az érintett menekültek státusát, s kiadták számukra azokat a dokumentumokat, amellyel immár munkát vállalhatnak vagy akár továbbutazhatnak Magyarországról.
Debrecen város polgármesteri hivatalának, illetve jegyzői hivatalának semmilyen mérlegelési joga nem volt ebben a kérdésben – mondta el az MTI-nek Kovács Zoltán, a városháza kommunikációs tanácsnoka. Tájékoztatása szerint a nap folyamán a központi nyilvántartásban megváltoztatták az érintett afgánok oltalmazotti státusát, így a helyi okmányiroda kiadhatta a várt dokumentumokat. A tanácsnok hangsúlyozta: mindezt központi eljárásra tették.
Az afgán menekültek még reggel állítólag közölték a tábor vezetésével, hogy követeléseik vannak, s amennyiben azokat nem teljesítik, leugranak a toronyból. Az átjátszó torony a menekülttábor szélén, annak bejárata mellett van, de a kerítésen belül. A rendőrség reggel szalaggal lezárta a környéket és biztosította a helyszínt. Két mentőautó és a tűzoltók toronydaruja is a helyszínen volt.
Horváczy Emese, az igazságügyi tárca szóvivője és Daragó Réka, a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal (BÁH) szóvivője az MTI érdeklődésére azt mondta: Debrecenben a külföldiek oltalmazott státuszban vannak, és személyi okmányaikhoz szeretnének jutni, ezen iratok kiadását szeretnék felgyorsítani akciójukkal. Horváczy Emese közlése szerint az oltalmazottak személyazonosságát – a menekültekhez hasonlóan – a személyi igazolvány igazolja, így természetesen az okmányt az ilyen státuszú külföldieknek is ki kell adni. Daragó Réka hozzátette: az okmányt nem a BÁH, hanem a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala készíti el.
A Menedék Egyesület egyik debreceni szociális munkása arról számolt be, hogy az érintettek nem kapták meg azokat a személyazonosító iratokat, amelyek munkavállalásra vagy továbbutazásra jogosítanák fel őket. A menekülteket jól ismerő szociális munkás úgy fogalmazott: emberileg megérti őket – 20 éves, "normális, rendes emberek", akik dolgozni szeretnének. A papírjaikért egyébként naponta jártak a hatóságokhoz – fűzte hozzá. A toronyba felmászók több társa a debreceni okmányirodára ment, ahol állítólag olyan ígéretet kaptak, hogy még a nap folyamán valamennyien megkapják a várt dokumentumokat. Amikor ennek híre elterjedt, tapsban törtek ki a befogadó állomás előtt összesereglett menekültek, a toronyból azonban társaik akkor még nem jöttek le, azt kiabálva: nem hiszünk nektek.
Némi riadalmat keltett a helyszínen, amikor az egyik menekült délután 3 óra után néhány perccel kimászott a torony vasszerkezetének külső felére és onnan kiabált lefelé, de néhány perc múlva visszatért a viszonylagos biztonságot nyújtó, korlátokkal körülvett szerelőállásba. A menedékjogról szóló törvény szerint a Magyar Köztársaság oltalmazottként „kiegészítő védelemben” részesíti azt a külföldit, aki nem felel meg a menekültkénti elismerés feltételeinek, de fennáll annak a veszélye, hogy származási országába történő visszatérése esetén őt súlyos sérelem érné.
A törvény szerint nem lehet oltalmazottként elismerni azt a külföldit, akiről megalapozottan feltételezhető, hogy nemzetközi dokumentumokban meghatározott, béke elleni, háborús vagy emberiesség elleni bűncselekményt követett el, vagy olyan bűncselekményt, amelyre a magyar jog ötévi vagy azt meghaladó szabadságvesztés büntetés kiszabását rendeli. Nem lehet oltalmazott az sem, aki az ENSZ céljaiba és elveibe ütköző bűncselekményt követett el vagy akinek a Magyar Köztársaság területén való tartózkodása a nemzetbiztonságot sérti. Az oltalmazotti kategória az európai uniós irányelvekben szabályozott kiegészítő védelmet jelent, így az unió minden államában ismert ez a státusz.
(MTI)
origo.hu
Menczer Tamás: Elszólták magukat, blöff az egész Tisza
