Sólyom László a látogatásról szóló beszámolón kiemelte: ahogy végighaladt Belső-Somogyban, szomorúan látta a sok „műerdőt”. A mostani túra középpontjában éppen ezért áll a villamosenergia-termelés és energiagazdálkodás, valamint a megújuló energiatermelés „félresikerült” volta – tette hozzá.
Emlékeztetett arra, hogy tavaly a Kopácsi-réten összehozta egy találkozóra a szerb és a horvát államfőt.
„Bármilyen kilátástalannak tűnik is sokszor a természetvédelem helyzete, ne adják fel” – intézte szavait az államfő a nemzeti park dolgozóihoz.
Závoczky Szabolcs, a Duna-Dráva Nemzeti Park igazgatója elmondta: a parkhoz 20 természetvédelmi terület és négy tájvédelmi körzet, a boronkamelléki, a zselici, a Kelet-Mecsek, valamint a Dél-Mezőföld tartozik.
Az igazgató érdekességként megemlítette, hogy Gemencen található Európa legsűrűbb feketególya-populációja.
Problémaként felvetette, hogy a nemzeti parki területek vagyonkezelői joga csak részben van a park kezében, sok hektárt erdészeti részvénytársaságok kezelnek.
A jövő a határokon átnyúló közös nemzeti parké Szerbiával és Horvátországgal közösen – mondta a park igazgatója.
Herbert Tamás, a Civilek a Zengőért mozgalom vezetője felhívta a figyelmet arra, hogy bár kérték, mégsem született még döntés arról, hogy a Zengőt a nemzeti park kezelésébe adják.
Az államfő a nap folyamán ormánsági és zselici polgármesterekkel, valamint a Dráva menti horvát önkormányzatok elnökeivel találkozik.
A nemzeti park illetékességi területéhez tartozó Ormánságban jelentős számban cigány lakosok, a Dráva mentén horvátok, a Tolna megyei Kakasdon pedig bukovinai székelyek élnek.
A köztársasági elnök Kállai Ernő kisebbségi ombudsmannal együtt késő délután Pécsett részt vesz a „Térségi cigányprogramok és perspektívák” elnevezésű fórumon. Pécsett működik az ország egyetlen, kimondottan cigány tanulók számára létrehozott gimnáziuma, a Gandhi Közalapítványi Gimnázium.
(mti)
