Az adatvédelmi biztos jogkörében eljárva Szabó Máté szerint az emberi méltósághoz való jog érvényesülése szempontjából kifogásolható az a rendőrségi gyakorlat, hogy az igazoltatás során egész alakos felvételt készítenek, és az érintettnek a kamerába kell néznie. Szabó Máté szerint a szakszerűen és okszerűen végrehajtott igazoltatás nem lehet megfélemlítő vagy megalázó hatású, és a rendőri intézkedés nem okozhat olyan hátrányt, amely nyilvánvalóan nem áll arányban az intézkedés törvényes céljával. Az ombudsman véleménye szerint a felvételkészítés nem felel meg ezeknek az elvárásoknak.
Szabó Máté egy beadvány miatt vizsgálta az igazoltatási gyakorlatot. A panaszos szerint különösen 2006 szeptembere óta a bejelentett demonstrációk helyszínén és azok közelében a rendőrök találomra állítanak meg embereket, és igazoltatják őket. Az érintettek személyes adatait feljegyzik, majd egész alakos videofelvételt készítenek róluk, és arra kötelezik őket, hogy hosszú ideig a kamerába nézzenek.
A beadványt tevő kiemelte, hogy elsősorban nem magát az intézkedést rögzítik, hanem célzottan az igazoltatás alá vont személy küllemét filmezik. A panaszos előadta azt is, hogy az eljárást megalázónak tartja, valamint kétségbe vonta, hogy a rendőrségnek jogi felhatalmazása volna erre az eljárásra – tudatta az Ombudsmani Hivatal.
Az ombudsman vizsgálata megállapította: a jogszabályok felhatalmazzák a rendőrséget arra, hogy hatékonyabb munkája érdekében éljen a korszerű technológia előnyeivel, az igazoltatás során rögzíthető adatok körét pedig a rendőrségről szóló törvény részletesen meghatározza. A törvény felhatalmazása szerint kép- és hangfelvétel készülhet azokról a személyekről, tárgyakról, körülményekről, akikkel, illetve amelyekkel kapcsolatban a rendőrök intézkednek. A két szabályt az igazoltatás céljának figyelembevételével kell értelmezni – hívta fel a figyelmet az ombudsman.
Szabó Máté rámutatott arra, hogy az igazoltatás során megismert adatok dokumentálása nem történhet készletező jelleggel. „Akkor kerülhet sor adatok rögzítésére, ha az szabálysértési, illetve büntetőeljárás céljából szükséges, vagy ha az adatok rögzítését egyéb releváns körülmény indokolja. Amennyiben tehát ezek a feltételek nem állnak fenn, úgy a kép- és hangfelvétel kezelésére sincsen törvényes jogalap” – hívta fel a figyelmet a biztos. Szabó Máté állásfoglalását továbbította az Országos Rendőr-főkapitányságnak annak érdekében, hogy az állomány az abban foglaltaknak megfelelően járhasson el.
(MTI)

Kóros elmeállapotú nő akart bírót és rendőrkapitányt ölni
A hivatalokat is megfenyegette.