Szabó: Két alkotmányos jog ütközött a Nagy Imre-per hanganyaga kapcsán

Az emberek informáltsághoz való joga erősebbnek bizonyult a Nagy Imre-per hanganyagának nyilvánosságra hozatala kapcsán, mint a szintén az Alkotmány által garantált információs önrendelkezési jog - közölte Szabó Máté, az állampolgári jogok országgyűlési biztosa közleményében szerdán.

MNO
2008. 06. 11. 15:46
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Az elmúlt napokban heves vita folyt arról, hogy milyen jogi körülmények között hozhatók nyilvánosságra az 1956-os forradalom mártír miniszterelnökének és társainak bírósági tárgyalásán készült felvételek – közölte a biztos.

Az 1995. évi LXVI. törvény alapján a hanganyag kutatható. A jogszabály ugyanis kimondja: a közlevéltárban őrzött, az 1990. május 1-je után keletkezett, a keletkezés naptári évétől számított harminc éven túli, az 1990. május 2-a előtt keletkezett, a keletkezés naptári évétől számított tizenöt éven túli levéltári anyagban bárki ingyenesen kutathat. A 15 és 30 éves korlátra azért van szükség, hogy az iratokból kiolvasható, főként gazdasági, társadalmi, politikai és kulturális eseményekre megfelelő történeti távlatból lehessen tekinteni – áll a közleményben.

Ezzel szemben az Alkotmányban szereplő információs önrendelkezési jog érvényesülését jogszabály garantálja, amely kimondja: a személyes adatot tartalmazó levéltári anyag az érintett halálozási évét követő harminc év után válik bárki számára kutathatóvá. A védelmi idő, ha a halálozás éve nem ismert, az érintett születéstől számított kilencven év, ha pedig a születés és a halálozás időpontja sem ismert, a levéltári anyag keletkezésétől számított hatvan év.

A perben szereplők közül azonban vannak, akiket még véd a jogszabály; a Magyar Országos Levéltár is e törvényre hivatkozott, mikor május végén megtagadta az anyag nyilvánosságra hozatalát.

Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint bármely alapjog csak egy másik érvényesülése érdekében korlátozható, és csak annyira, amennyire az elengedhetetlenül szükséges – áll a közleményben. A Nagy Imre-per kapcsán a személyes adatok védelméhez és a véleménynyilvánításhoz való jogból származó informáltsághoz való jog ütközött egymással.

Szabó Máté szerint a felvételek közzététele – annak történelmi távlata miatt is – nem okoz olyan, a személyes adatok védelméhez fűződő jog szempontjából jelentős sérelmet, amely a felvételek nyilvánosságra hozatalával szemben az arányosság követelményével ne lenne összeegyeztethető.

Az OSA Archívum (Nyílt Társadalom Archívum) és az 1956-os Intézet a per 50. évfordulóján egy rendhagyó, egyhetes megemlékezést szeretett volna szervezni, amelyben nyilvános előadáson teljes egészében be akarták mutatni a per hiteles és vágatlan dokumentumának tekinthető hanganyagot. Hosszas tárgyalások után a MOL beleegyezett, majd megtagadta a kiadást. Ezt követően mégis engedélyezték a lejátszást, így a felvétel nyilvános bemutatása a napokban is zajlik.

(MTI)

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.